Endometriozis

Mi az?
Az endometriosis rejtélyes betegség, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh belfelszínét borító szövet. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak.
Az endometriosis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetőket, a méhet függesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. Ezen szigetek ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometrialis csomókat. Ezek azonban igen ritkák.
Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú, rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti (Az elmúlt néhány évben gyakrabban írtak le az endometriosissal bizonyos összefüggésbe hozható más rosszindulatú megbetegedést). Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruatios vérzés formájában leválnak.
Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból, a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. A csomók megrepedése esetében. Annak elhelyezkedésétől függően egyéb szövődmények is felléphetnek - újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar - vérvizelés, görcsös vizelés - egyéb panaszok.
A tünetek általában az idő előrehaladtával romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.
Tünetek
Az endometriosis leggyakoribb tünete a fájdalom, főleg a menstruatios vérzés elött és alatti fájdalom, amely súlyosabb, mint a "normális menstruációs görcsök", fájdalom a házasélettel összefüggésben, vagy azt követoen, meddoség, továbbá rendszertelen erös vérzések. Az egyéb tünetek közé sorolhatók a fáradékonyság, a menstruáció során fájdalmas bélmozgások, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés, esetleg egyéb béltünetek. Endometriosisban szenvedo nok egy csoportja tünetmentes. A meddo nok 30-40 %-ában az endometriosis és annak progressziója a meddőség oka.
A fájdalom nagysága nem szükségszerűen egyenesen arányos a csomók nagyságával vagy kiterjedtségével. Kicsiny csomók "kis bevérzésszeru" elváltozások sokkal aktívabbnak bizonyultak, fokozottabb bennük a prostaglandin termelés, amely magyarázhatja a súlyosabb tüneteket. A prostaglandinok olyan anyagok, amelyek a szervezetben számos helyen termelodnek, több élettani folyamatban részt vesznek, az endometriosis tüneteinek kiváltásában jelentos szerepet játszanak.

Kialakulás

AZ ENDOMETRIOSIS KIALAKULÁSÁNAK OKÁRÓL SZÓLÓ ELMÉLETEK

Az endometriosis oka ismeretlen. Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik megmagyarázni valamennyi esetet. Az egyik a "retrográd menstruáció, vagy transtubaris migratios" elmélet -amely szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetokön keresztül a hasüregbe jut vissza , ott megtapad a hashártyán és növekedésnek indul. Néhány endometriosis szakember véleménye szerint a nok többségénél retrograd menstruáció igazolható, valószínuleg hormonális vagy az immun rendszer elváltozása teremti meg a feltételeket, hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon és növekedésnek induljon- azaz endometriosis alakuljon ki. Másik elmélet szerint az endometrialis szövet a méhüregbol a nyirok- és vérkeringés útján terjedhet szét a test különbözo részeire. A genetikai elmélet szerint bizonyos családok génállományában endometriosisra hajlamosító területek fordulnak elo, amelyek endometriosis kialakulására hajlamosítanak.
Újabb elmélet szerint a nok embryonális korából származó szövet maradványok fejlodhetnek a felnott korban késobb endometriosissá- továbbá érett felnottkori szövetek megtarthatják azon képességüket, amellyel az embryonalis korban rendelkeztek- azaz bizonyos körülmények között a szervezetben endometriosis szövetté képesek átalakulni, transzformálódni. A sebészi transzplantációt szintén felvetették olyan esetekben, ahol endometriosist találtak hasi mutéti hegekben, jól lehet olyan hegekben is fellelték oket, ahol a direkt implantáció valószínutlennek tunik. Egyéb elméleteket is kidolgoztak az endomertiosis kutatók és az Endometriosis Társaság.

Diagnózis

Az endometriosis diagnózisa bizonytalan mindaddig, amíg azt hastükrözés (laparoscopia) útján nem igazolták szövettani mintavétel alapján. A laparoscopia egy kis sebészeti beavatkozás, amelyet általános érzéstelenítésben végeznek a hasfalon ejtett kicsiny nyíláson keresztül a hasüreget elobb széndioxid gázzal töltik fel, majd ugyanezen nyíláson keresztül fényforrás és optikai rendszer segítségével a kismedencei és hasüregi szervek áttekinthetové válnak. Kello gondossággal és alapossággal a laparoscopot körbevezetve a hasüregben a néhány mm-es vagy nagyobb endometriosis csomók láthatóvá válnak.
Nogyógyászati vizsgálat során az orvos gyakran tapinthatja az endometriosis csomókat. A tapintási lelet és a tünetek gyakran utalhatnak endometriosisra, de a diagnózis laparoscopos megerosítése nélkül az orvosi szakirodalom alapján azonban helytelen gyakorlat a betegséget kezelni (például: a petefészek ráknak gyakran ugyanazok a tünetei, mint az endometriosisnak). A laparoscopia során a betegség elhelyezkedését, kiterjedtségét meg lehet határozni, mindez segítséget nyújt az orvosnak a beteg pontosabb tájékoztatásához, valamint a hosszú távú kezelés vagy terhesség elbírálásban.

Kezelés

Az endometriosis kezelése az évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A méh eltávolítását a petefészkekkel együtt végleges gyógyításnak tekintették, de az Endometriosis Társaság kutatásainak eredményei alapján a tünetek jelentos gyakorisággal visszatérhetnek. Így a noknek tudatában kell lenniük mindazon lépésekkel, amelyeket önmaguk védelmében megtehetnek (hely hiánya miatt nem részletezzük - lásd az egyéb Endometriosis Társasági irodalom). A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írnak fel az endometriosisos betegnek. A hormonokkal történo kezelés célja a peteérés meggátlása, lehetoleg hosszútávon, ez az endometriosis visszafejlodését idézi elo a kezelés ideje alatt, továbbá hónapokra, évekre a kezelés abbahagyása után is. A hormonális kezelések közé tartoznak a fogamzásgátlók, a progesteron készítmények, a testosteron származékok (Danazol) és GnRH agonisták (gonadotrop realising hormon agonisták). A hormonális kezelés során fellépo mellékhatások problémát jelenthetnek a beteg számára. Mivel a terhesség gyakran a tünetek átmeneti javulását idézi elo, a kutatók úgy vélik, hogy a meddoség kialakulása annál valószínubb, minél hosszabb idon keresztül van jelen az endometriosis betegség, endometriosisos noknek gyakran ajánlják, a mielobbi terhesség vállalását. A terhesség, mint az endometriosis kezelésének egyik legjobb "gyógyszere", azonban számos nehézséget jelenthet a beteg számára. Lehet, hogy a beteg még nem döntött gyermekvállalási szándékáról, ami életének egyik legfontosabb döntése. Lehet, hogy bizonyos feltételek, melyek a gyermekvállalását és nevelését lehetové teszi (partner, anyagi lehetoségek, lakás, stb.) nem állnak rendelkezésre. Azonban lehet, hogy a beteg a diagnózis felállításakor már meddo.
A terhesség vállalásának eldöntését egyéb tényezok még nehezebbé tehetik. Endometriosis betegeknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség és a vetélés, egy tanulmány alapján a szövodményes terhességek és szülések gyakorisága is növekszik. Egyes kutatások az endometriosis családi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, amelynek értelmében az endometriosis és a következményes egészségügyi megbetegedések gyakrabban fordulnak elo a betegségben szenvedo nok gyermekeinél.
Konzervatív szervkímélo mutét során, melyet nyitott hasi mutét vagy laparoscop segítségével végezheto- az endometriosis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetok, enyhülnek a tünetek és lehetové válik a terhesség bekövetkezése. Akárcsak más kezelések során azonban a recidívák gyakoriak. A laparoscop útján végzett mutétek (operatív laparoscopia) egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi mutéteket. Operatív laparoscopia során a mutétet a laparoscopon keresztül végzik- lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizál sebészi eszközök segítségével. Hosszan ideje fennálló, visszatéro elviselhetetlen panaszokat okozó endometriosis eseteiben radikális mutétet végeznek a méh és a petefészkek eltávolításával.
Az enyhe, vagy középsúlyos endometriosis tünetei a menopausa után általában megszunik, bár menopausa után levo nokön kevés kutatást végeztek. Radikális sebészeti beavatkozás vagy menopausa után is az endometriosis és a tünetek újra kialakulhatnak, csak oestrogentartalmú hormonpótló kezelés vagy más, a menopausában eloforduló hormontermelo kóros állapotok következtében. Egyes kutatók véleménye alapján endometriosis miatt végzett méheltávolítás és petefészek eltávolítás után néhány hónapig hormonpótló kezelés ne történjen.
Néhány endometriosisban szenvedo beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve a különbözo táplálkozási, dietetikai megszorításokat, a tradicionális kínai orvoslást, allergia elleni gyógytermékeket és egyebeket- természetesen igen változó sikerrel.
Forrás:endometriozis.hu