Köztudott, hogy a vérszegénység (orvosi nevén anémia) nemcsak rossz közérzetet okozhat, de számos szerv működését is károsíthatja. A terhes anyáknál különösen fontos rendezni a vérszegénységet, hiszen az nemcsak a kismamára hat, de a növekvő magzat szöveteinek érését is befolyásolhatja.
Ez már közhelyszámba menő igazság, és ennek megfelelően a terhes anyák jelentős hányadánál szinte „automatikusan” rendezni próbálják a sokszor óhatatlanul kialakuló, többnyire a vashiányra visszavezethető anémiát.
Vashiány és skizofrénia
Azt viszont, hogy a méhen belül elszenvedett vashiány hosszabb távon hogyan hat majd az utódra, és felnőttkorában milyen egészségügyi problémát okoz, ma még nagyon nehéz megjósolni, főként pedig bizonyítani. Ehhez hosszú távú, több évtizedes megfigyelésre – és persze kellő számú páciens korrekt adataira van szükség. Amerikai ideggyógyászok erre tettek kísérletet, és megdöbbentő összefüggéseket fedeztek fel. Hétezer, 1939 és 1967 között, tehát négy-hat évtizede született New York-i lakos mamájának terhességi dokumentációját bogarászták át, és nagyon úgy néz ki, találtak is összefüggést az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kór, a skizofrénia felnőttkori megjelenése és az anyaméhben elszenvedett vashiány között.
Alacsony hemoglobinszint
Azt találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek az anyai hemoglobinszintje igen alacsony (a vér hemoglobinjához vas szükségeltetik, ezért ez az egyik legjobb anémiát igazoló laborlelet), deciliterenként tíz gramm volt, azoknál négyszer gyakrabban alakult ki ez a pszichózis, mint akiknek a vérében magasabb, (megközelítőleg) normális, decinként 12 gramm értéket ért el hemoglobin mennyisége. Az összefüggést az a járulékos adat is megerősítette, hogy deciliterenként egy gramm hemoglobinszint-emelkedés huszonhét százalékkal csökkenti a skizofrénia rizikóját.
Egyéb tényezők
Természetesen ez csak egy vizsgálat, statisztikai felmérés, ezért korai lenne még kimondani, hogy a magzati korban elszenvedett vérszegénység veszélyezteti a felnőttek pszichéjét. Annál is inkább, mert a skizofrénia oka egyáltalán nem tisztázott még, hátterében genetikai és környezeti ártalmakat egyaránt feltételeznek.
Ha a vérszegénység az egyik, úgymond, környezeti ok, akkor érdemes a szokásosnál is jobban odafigyelni a kismamák vérképére, és főként idejében elkezdeni a terápiát. Az anémia ugyanis akár évtizedek múlva is „visszaüthet” – amikorra már régen a feledés jótékony homálya borítja a méhen belül és a gyermekkorban elszenvedett egészségügyi traumákat.