Gliomák

A leggyakrabban előforduló, az agyat beszűrő, infiltratív jellegű tumorok, melyek az agy támasztó szöveti sejtjeiből, az astrocytákból vagy a fehérállományban a rostokat körbevevő myelinhüvelyt képző oligodendroglia sejtekből indulnak ki. A gliomákat a rosszindulatúság mértéke szerint a WHO négy csoportba sorolja. A WHO I-II fokozatú tumorokat alacsony malignitású (low grade), a WHO III-IV fokozatú daganatokat magas malignitású (high grade) gliomáknak hívjuk. A daganatokat a kiinduló sejtcsoport alapján astrocytomáknak, oligodendrogliomáknak, vagy a kevert típusú oligo-astrocytomáknak hívjuk. Az oligodendrogliomák prognózisa valamivel kedvezőbb, mint az astrocytomáké, kemoterápiás kezelésre is jobban reagálnak. Az előbb említett daganatok WHO II és III formában fordulnak elő, a WHO IV típusú, legrosszabb prognózisú daganat a glioblastoma multiforme (GBM), itt nem különböztetjük meg, milyen típusú sejtből származik a daganat.

Igazából a WHO I típusba sorolható daganatok csak gyermekekben, vagy legkésőbb fiatal felnőttkorban jelentkeznek, ezek valódi jóindulatú daganatok, leggyakoribb formájuk a juvenilis pilocytás astrocytoma (JPA), vagy korábbi nevén spongioblastoma, mely mind megjelenésében, mind viselkedésében eltér a többi (WHO II-IV) gliomától. Ezek a daganatok sebészi eltávolítással teljesen meggyógyíthatóak.

A WHO II csoportba tartozó (low grade) gliomák klinikailag semi-malignus, félig rosszindulatú daganatok, melyek hosszú időn, gyakran éveken keresztül lassan, tünetmentesen növekednek, majd törvényszerűen rosszindulatúvá, WHO III/IV típusú daganattá válnak. A daganatok kezelése az életkor, a daganat elhelyezkedésének, klinikai tüneteinek (pl. eplilepszia) függvénye. A hazai gyakorlat szerint ezeket a daganatokat, ha az agyban jól operálható helyen vannak, azaz maradványtünet (bénulás, beszédzavar) nélkül jó eséllyel eltávolíthatóak, általában megoperáljuk. Ellenkező esetben csak biopsziát (szövetmintavételt) végzünk és esetleges kiegészítő kezelést, sugár- vagy kemoterápiát alkalmazunk. Ezek a daganatok sikeres eltávolítás után is visszanőnek, általában rosszindulatú formában, ilyen esetekben újabb műtét, sugár- és kemoterápia jön szóba. A betegség vártható túlélése 5-10 év.

A WHO III típusú daganatok valódi rosszindulatú daganatok, melyek felfedezésük idejében aktív kezelést igényelnek. Amennyiben sebészi eltávolítás lehetséges (elhelyezkedés, életkor, általános állapot), ezt választjuk. A rosszindulatúság miatt a műtét után sugárkezelés, esetleg kemoterápia következik. A betegség átlagos túlélése 1.5-3 év.

A WHO IV típusú daganat, a glioblastoma multiforme (GBM), a leggyakoribb és egyben a legrosszabb prognózisú agydaganat. Kialakulhat low grade tumorok (WHO II) talaján is, a rosszindulatú átalakulás kapcsán, ezeket másodlagos, vagy szekunder glioblastomának hívjuk, de megjelenhet rögtön WHO IV formában is, ezeket primer vagy de novo glioblasztómáknak hívjuk. A gyors növekedés miatt a daganat relatíve korán okoz az elhelyezkedéstől függő ideggyógyászati tüneteket (epilepszia, féloldali gyengeség, beszédzavar, látótérkiesés), melyekhez később koponyaűri nyomásfokozódás tünetei (fejfájás, hányás, aluszékonyság) társulhatnak. A műtéti kezelés lehetőségeit a beteg életkora, neurológiai állapota (van-e már bénulás, beszédzavar), a daganat kiterjedése, elhelyezkedése, a várható maradványtünetek esélye szabja meg. Amennyiben lehetséges, műtéti eltávolításra törekszünk, melyet kötelezően követ sugárkezelés, kemoterápia, vagy egyes esetekben kombinált sugár-kemoterápia. Mindezek ellenére a daganat törvényszerűen visszanő, az átlagos túlélése 12-15 hónap, de fiatal betegekben, jó sebészi eltávolítással, kiegészítő sugár- és kemoterápiával az 5 éves túlélés esélye akár 5-10% is lehet.
Forrás:agydaganat.hu