Laparoszkópos méheltávolítás

Az életkor előre haladtával a méhben szerkezeti változások alakulhatnak ki. A méhfalban növekvő myoma göbök, vagy endometriosis gócok és az általuk okozott tünetek – úgymint sokszor visszatérő vérzészavar, görcsös alvadékos menstruáció, kismedencei fájdalom, mely akár a derékba, hátba, vagy a lábba is kisugározhat – olyan komoly életminőség romláshoz vezethetnek, ami felveti a méh eltávolításának (hiszterektómia) szükségességét.

A mai modern nőgyógyászati gyakorlatban a méheltávolítási eljárások közül, a nyitott hasi- és a hüvelyi- módszerek mellett fokozottan előtérbe kerül akis megterheléssel járó endoszkópos operáció. Ennek során a hason ejtett 4 apró nyíláson keresztül végezzük a műtétet.

A beavatkozásnak több fajtája ismert, ezek közül jómagam azon formáját részesítem előnyben, amely során a panaszok legfőbb okát kiváltó méhtestet távolítjuk el és a méhnyakat bennhagyjuk. Ezen eljárás előnye, hogy a medencefenék izom struktúráját megóvjuk, így az ilyen típusú műtéti megoldásoknál a későbbiekben kisebb rizikóval alakulnak ki medencefenék süllyedési problémák és szexuális funkciózavar.

A műtéti eljárás rövidebb időt vesz igénybe, mint a klasszikus nyitott hasi módszer. A műtét átlagos időtartama változó, hiszen ez nagymértékben függ a méhtest nagyságától, az eltávolítandó miómák számától és elhelyezkedésüktől. A legrövidebb beavatkozás a praxisomban ez idáig 30 perc volt, míg a leghosszabb 3 óra.

A laparoszkópos méheltávolítás elméleti megközelítése nagyjából hasonló, mint a nyitott műtété, azonban a laparoszkópos technika alkalmazása során egy lényeges lépés az, hogy a vérellátást adó képletektől és a függesztő szalagoktól megszabadított méhtestet a kis átmérőjű eszközökön át, majd az apró hasfali metszéseken keresztül „kivarázsoljuk” a testen kívülre.

Ez úgy történik, hogy miután a méhet tartó szalagokat átvágtuk, vérzéstelenítettük, a szabaddá váló méhet egy speciális eszközzel a hasüregen belül felaprítjuk. Így az apróbb szövet darabokat már könnyedén el tudjuk távolítani a keskeny munkacsatornán keresztül is.

A beavatkozás kétnapos kórházi tartózkodást és egy hét otthoni gyógyulást igényel – ellentétben a nyitott hasműtét hathetes táppénzes időszakával. Ezen eljárásokat a rendkívül jól felszerelt endoszkópos műtőegységünkben operatív teamünk nagy rutinnal végzi.

Csecsemő mozgásfejlődése

Életkor Normális fejlődés Kóros tünetek
Újszülöttkor fokozott izomtónus, végtagokon hajlított tartás, tónusos reflexek, csecsemőreflexek (szopó, nyelő, menekülő), éhségre, hidegre, fájdalomra reagál, fényre, hangra nem, tagolatlan tömegmozgások változó tónus, végtagokon nyújtott tartás, az elemi mozgásminták és a csecsemőreflexek hiányoznak
2-3 hónap izomtónus normalizálódik, hajlított testtartás csökken, fényre, hangra, közeli mozgásra figyel, kezét nézi, megfogott tárgyat szájához viszi, hason és háton fekve fejét emeli, oldalra fordul fokozott tónus, asszimmetria, háton fekve opisthotónus – nem figyel, vagy mozgással nem tudja követni az ingerforrást, táplálékfelvételnél zavarok, nem emeli a fejét
4-5 hónap hasalva alkarján, majd tenyerén támaszkodik, hasra, hátra fordul, hátonfekvésből, ha kezét fogják, próbál felülni, látótér- és kéztevékenység összehangolása, utánanyúlás alkartámasz hiányzik, felhúzódzkodási reakció és fejtartás hiányzik, nem fog, vagy hüvelykujj a tenyérbe van hajtva
6-7 hónap helyzetreflexek kialakulnak, fej és törzs mozgásainak összekapolása, ülve jó egyensúly (fordul), távolabbi játékokat megközelít, 2 játékkal játszik tónusos reflexek jelen vannak, hason fejét nem emeli, kezén nem támaszkodik, ülve nem tartja magát, nem fordul hasra, hátra, két kézzel nem tud fogni
8-9 hónap felül, kúszik, gurul, négykézlábra áll, mozgássorok, hüvelyk- és mutatóujjal fog nem próbál felülni, nem próbál négykézlábra állni
10. hónap négykézláb és térdelve jó egyensúly, négykézláb mászik, széken biztosan ül, kapaszkodva feláll nincs kúszási kísérlet, nincs felállási kísérlet, álló helyzetben spiccel, keresztez
11-12 hónap rugózó talajon ugrál, kapaszkodva lépeget, kézfunkciók finomodnak, öltöztetésnél, vetkőztetésnél segít
13-15 hónap szabadon feláll, lépeget, lépcsőn mászik, egyedül esuik, iszik, firkál, környezete tevékenységét utánozza
16-18 hónap szabadon jár, lépcsőn lépeget, kapaszkodva hátrafelé lépeget, poharat, kanalat használ, rítusok kialakulása
19-24 hónap bútorra fel- és lemászik, páros lábbal ugrál, kockából épít, felnőttel együtt játszik

Csecsemő ultrahang szűrővizsgálat

A szülést követő 6-8 hétben végzett csípő, hasi és koponya ultrahang vizsgálattal olyan születési és fejlődési problémákra derülhet fény, amik még nem okoznak látható bajt, de korai felismerésük a baba egészséges fejlődése érdekében nagyon fontos.
A baba érdekében
Az ultrahang szűrővizsgálat segítségével időben felfedezett problémák könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók. Sok esetben megelőzhető a később már csak műtéttel, vagy hosszantartó kezeléssel korrigálható problémák kialakulása. Ezért javasolt minden pici babát 6-8 hetes korban ultrahang szűrővizsgálatra vinni.
A csecsemő ultrahangvizsgálat teljesen biztonságos és fájdalommentes, nincs mellékhatása, és a babák békésen tűrik. A szűrővizsgálatot Dr. Várkonyi Ildikó gyermek ultrahangos szakorvosunk végzi, aki a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának főorvosa.
A hasi ultrahang vizsgálatról
A hasi ultrahangvizsgálat során a hasi szervek - a máj, az epehólyag, a lép, a hasnyálmirigy, a vesék, a húgyhólyag és a kismedencei szervek - fejlődési rendellenességeit szűrjük. Segítségével még a tünetek megjelenése előtt felismerhetőek olyan betegségek, melyek kezelést vagy rendszeres ellenőrzést igényelnek.
A korai stádiumban felfedezett elváltozások könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók. Hasi ultrahanggal többek között jól vizsgálható a "bukós" csecsemőknél feltételezhető reflux, a hányós, hasfájós gyerekeknél a lehetséges gyomorszűkület. Sárgaság esetén elengedhetetlen az epeutak ultrahangos vizsgálata. Bővebben a hasi ultrahang vizsgálatról
A hasi ultrahangvizsgálat nem igényel különleges előkészületet, de kérjük, hogy etesse meg a babát a vizsgálat előtt, mert bizonyos betegségek csak teli gyomornál mutathatók ki.
A koponya ultrahang vizsgálatról
A koponya ultrahangos vizsgálata valójában agyi ultrahangvizsgálatot jelent, amit a baba feje tetejének a pici korban még puha részén keresztül végzünk.
Az agyi ultrahangvizsgálat segítségével megállapíthatók a terhesség alatti fertőzések által okozott elváltozások, a fejlődési rendellenességek, az újszülött kori agyvérzés és az oxigénhiányos állapot következtében létrejött károsodások.
Az elváltozások korai felismerése és időben megkezdett kezelése jelentős hatással lehet a gyermek szellemi és fizikai képességeire, ezért minden baba érdeke, hogy ezt a vizsgálatot elvégezze az orvos.
A vizsgálat előkészítést nem igényel. A csecsemő feje mozgatásának rövid korlátozását időnként nehezen viseli, ezért jó ha hozol magaddal cumit, cumisüveget.
A csípő ultrahang vizsgálatról
A csípő ultrahangos vizsgálatával nemcsak a csípőficam, hanem az alulfejlett csípőízület is kiszűrhető.
A vizsgálat különösen javasolható olyan babáknál, akiknek a családjában csípőficam fordult elő, vagy ikerterhességből, farfekvésből születtek. Az esetek 70-80%-ában az újszülött csípője már érett, további kontrollt nem igényel.
A csípő ultrahang vizsgálattal felfedezett elváltozások pici korban könnyen orvosolhatók. Csak az esetek 1-1,5 %-ában kell kengyellel kezelni a csecsemőt, a valódi csípőficam, ami akár műtéti beavatkozást is megkövetelhet, rendkívül ritka. Kóros eltérés esetén kontroll vizsgálatra, illetve ortopédus segítségére lehet szükség.
A csecsemő ultrahang vizsgálatot az OEP sajnos nem támogatja, a vizsgálat önköltséges. Az OEP által finanszírozott ultrahang szűrésre csak 6 hónapos korban van lehetőség.
Jelentkezés vizsgálatra
A csecsemő ultrahangos vizsgálatát az Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrumban végezzük, előzetes időpont egyeztetést követően. Amennyiben bármi kérdése merül fel a csecsemőultrahang vizsgálattal kapcsolatban, vagy szeretne ultrahangvizsgálatra jelentkezni kérjük, forduljon hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén.
Bővebben a hasi ultrahang vizsgálatról
A leggyakrabban előforduló veleszületett fejlődési rendellenességek a vese elváltozásai. A hasi ultrahangvizsgálattal megállapítható a vesék elhelyezkedése, a vizeletelvezető rendszer elzáródásos, vizeletpangással járó kórképei, a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték váltakozó mértékű tágulata, a vesemedence falának megvastagodása, esetleg a vesék cisztás megbetegedése.
A veleszületett vese rendellenességek közül az úgynevezett obstruktív uropátiák, azaz a vizeletelvezető rendszer elzáródásos, vizeletpangással járó elváltozásai a leggyakoribbak. A terhességi ultrahangvizsgálatok során 1:100-1:500 gyakorisággal találnak veseüregrendszeri tágulatot (hydronephrosist). A születést követő első néhány hétben a vesék működése még csökkentebb, a normális vizelet-kiválasztás 6 hetes kor körül kezdődik el. A terhesség alatt észlelt tágulatok nagy része magától elmúlik. Amennyiben a szűrővizsgálaton is megfigyelhető vizeletpangás, ultrahanggal el tudjuk dönteni, hogy a veleszületett szűkület milyen szinten van, attól függően, hogy csak a vesemedence vagy esetleg a húgyvezeték is tágult-e.
A csecsemőkben gyakori vizelet visszafolyására (VUR= vesicoureteralis reflux) utalhat a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték váltakozó mértékű tágulata, a vesemedence falának megvastagodása. A VUR húgyúti fertőzésre és ezáltal vesekárosodásra hajlamosít.
A cisztás vesebetegségek közül a multicisztás vese már újszülött korban is diagnosztizálható. A policisztás vesebetegség egy részében már ilyenkor is vannak ultrahangos eltérések, legtöbbször azonban csak gyanújelek észlelhetők.
Újszülöttkorban a mellékveséket jól lehet ultrahanggal vizsgálni. A sokszor tünetmentesen, szülési sérülés következtében (legtöbbször nagy súlyú babákban) kialakuló mellékvese vérzés, és a ritka, mellékveséből kiinduló idegszövet eredetű daganat - a neuroblastoma - jól ábrázolható.
A máj ultrahangvizsgálatakor megítéljük annak nagyságát, szerkezetét. Ábrázolódnak a jóindulatú elváltozások közé tartozó ciszták (folyadéktömlők), illetve az érrendszer eredetű jóindulatú daganatok is. A máj ultrahangvizsgálata során látható az epeutak esetleges tágulata, az epehólyagban besűrűsödött epe, ritkán kő.
Gyakran felmerülő kérdés a "bukós" babáknál a reflux, azaz a gyomorból a nyelőcsőbe történő táplálék visszafolyásának vizsgálata. A refluxot ultrahanggal jól lehet látni. A bukás önmagában is a refluxot igazolja, legtöbbször azonban életkori adottság (fiziológiás), kezelést nem igényel. A fejlődésében elmaradó, sokat bukó, hányó csecsemő objektív vizsgálatára más módszerek alkalmasak: pH-mérés, izotópos reflux vizsgálat. Sugárban hányó csecsemőknél gyomorszáj szűkületet állapíthatunk meg.
A belek ultrahangvizsgálata a gáztartalom miatt technikailag korlátozott, néhány betegség felismerésére hagyatkozunk.

Genetikai rendellenességek

A terhesség során számos lehetőség van a gyakori rendellenességek kimutatására. A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a rendellenességek kiszűrését, illetve egyre több esetben megnyugtathatja a kismamákat.
A magzati rendellenesség-szűrés feladata a számbeli kromoszóma rendellenességek, az öröklött rendellenességek, fertőzések, illetve terratogén (magzatkárosító) anyagok által okozott fejlődési rendellenességek kimutatása.
* Számbeli kromoszóma eltérések
* Testi kromoszómák eltérései (autoszomális triszómiák)
* Ivari Kromoszómák számbeli eltérései
* Egyéb kromoszóma rendellenességek
* Öröklött genetikai rendellenességek
Számbeli kromoszóma eltérések
Az emberre jellemző kromoszómaszám 46, ami 2-szer 22 testi és két ivari kromoszómából áll. A kromoszómák számbeli eltérései azt jelentik, hogy valamely kromoszómából több, illetve kevesebb található a sejtekben. A legtöbb ilyen eltérés korai vetélést idéz elő. A kromoszómák számbeli eltérései általában nem öröklöttek, előfordulási gyakoriságuk általában jelentősen függ az anyai életkortól. A számbeli kromoszóma eltérések érinthetik a testi, illetve a nemi kromoszómákat.

Testi kromoszómák eltérései (autoszomális triszómiák)

A testi kromoszómák számbeli eltérései szinte mindig korai méhen belüli elhalást okoznak, ez alóli kivételek a 21-es, 18-as és 13-as kromoszómák triszómiája (kettő helyett három kromoszóma található a sejtekben)
A Down-kór a 21-es kromoszóma triszómiája

A Down-kór (21-es triszómia) olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma többlete okoz (kettő helyett három 21-es kromoszóma van a sejtekben). Megelőző vizsgálatok nélkül megközelítően minden 6-700 csecsemőből 1 születne ezzel a betegséggel. Mivel ez a rendellenesség általában nem öröklött, a magzat családi előzmény nélkül is hordozhatja ezt a kromoszóma hibát. A Down-kór gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Magyarországon a 35 év feletti várandósoknál felajánlják a magzat kromoszóma-vizsgálatát, mely beavatkozás azonban körülbelül 1%-kal növeli a vetélés kockázatát. Mivel a 35 év alatti korosztály számára ezt a vizsgálatot rutinszerűen nem végzik el, a Down-kóros gyerekek döntő többségét a fiatalabb kismamák szülik.
A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat (szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb.) is okozhat. A kockázatelemző vizsgálatokkal szűrjük még a 13-as, illetve a 18-as kromoszóma triszómiáját, melyek azonban jóval ritkábban előforduló kromoszóma rendellenességek.
A nem invazív eljárások (szűrőmódszerek) fejlődésével egyre több olyan ultrahangos, illetve anyai vérszérum markert azonosítottak, melyek segítik a rendellenességek kiszűrését, illetve egyre több esetben megnyugtathatja a kismamákat.
Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban megtalálhatók a legfejlettebb szűrőmódszerek, melyek akár 95%-os valószínűséggel képesek kiszűrni a leggyakoribb kromoszóma rendellenességeket:
Forras:gendiagnosztika.hu

A mellrák korai felismerése

A nőknek ma már nagy esélyük van arra, hogy a mellrák diagnosztizálása után a megfelelő kezelést alkalmazva meggyógyuljanak, és újra teljesen egészségesek legyenek. Ehhez azonban a tumort időben fel kell fedezni.
Ha a daganat még kicsi, és nem terjedt ki a testben, akkor van a legnagyobb esély a gyógyulásra. A korai felismerést szolgáló legelterjedtebb szűrővizsgálat a mammográfia. A vizsgálat ingyenes, negyvenöt éves kor fölött kétévente ajánlott. Az életkor is meghatározza, hogy milyen vizsgálatok végezhetőek el.Negyvenöt év alatti nők
Mellrák – Mire figyeljünk az önellenőrzés során?
Az emlőrák kezdetben tünetszegény, a korai felismerés alapja a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel és a havonkénti önellenőrzés, melyet minden nő otthonában segítség nélkül elvégezhet. Mire figyeljünk az önellenőrzés során?>>
Harminc éves kor fölött az emlőket és a hónaljban lévő nyirokcsomókat a nőgyógyász is áttapintja a szűrővizsgálatok alkalmával. Az esetleges bőrelváltozásokat, a mellek méretét és formáját is megvizsgálja.
Minden nőnek már húsz éves kortól ajánlott havonta elvégezni a mellek önvizsgálatát a menstruáció utáni héten. Ha ezzel kapcsolatban kérdése van, forduljon orvosához!
Negyvenöt és hatvanöt éves kor között
A mellek röntgenvizsgálata, vagyis a mammográfia ebben a korosztályban a mellrák kiszűrésének legfontosabb módja. A vizsgálatra a nők kétévente kapnak behívót. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ebben az életkorban van a legnagyobb szerepe és jelentősége a mammográfiának a betegség korai felismerésének szempontjából.
A mammográfiás vizsgálattal felfedezett tumorok 20 százaléka korai stádiumban van. Az így felfedezett invázív emlőtumorok 30 százaléka kisebb 10 milliméternél, két-harmadánál pedig a rák nem terjedt át a nyirokcsomókra. A mammográfiás szűrés nem helyettesíti a nőgyógyászati szűrővizsgálatot, és utóbbi sem a mammográfiát.
Ha az orvos indokoltnak találja (kitapintott csomó, elváltozás), fiatalabb vagy idősebb korban is beutalhatja mammográfiás vizsgálatra a pácienst. Azonban a fiatalokat és az idősebbeket általában ultrahanggal vizsgálják meg.
70 éves kor felett
A kor előrehaladtával nő a mellrákban való megbetegedés kockázata. Ezért a 65 év feletti nőknek is ajánlott rendszeresen szűrővizsgálatra menni.
Emlőrák szűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang
Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és terápia az eredményes kezelés legfőbb záloga. Emlőrák szűrés - Önvizsgálat, mammográfia, ultrahang

Rotavírus

Mit érdemes tudni a rotavírus okozta fertőzésről?
A rotavírus a hasmenéssel, hányással járó megbetegedések leggyakoribb korokozója világszerte. Leginkább a csecsemőket és kisdedeket veszélyezteti. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik. A rotavírus okozta betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik a fertőzés. A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek, ebben a periódusban fordul elő a legtöbb rotavírus megbetegedés. Azért különösen veszélyes csecsemők esetében a rotavírus fertőzés, mert minél fiatalabb a baba, annál nehezebb a folyadékpótlás, és emiatt könnyen a kiszáradás súlyos formája alakulhat ki. A rotavírus nagyon ragályos, ha a család egy tagja megfertőződik, akkor a vírus rövid időn belül az egész családot megfertőzi életkortól függetlenül. A betegség egyszeri átvészelése nem jelent biztos védettséget a későbbiekre, így a család tagjai akkor is elkaphatják a fertőzést, ha már egyszer átestek rajta. Felnőtteknél a betegség lefolyása általában enyhébb, kisgyermekkor után ritkán okoz súlyos kiszáradást. A rotavírust „demokratikus” vírusnak is nevezhetjük, hiszen gyakorlatilag az összes gyermeket megfertőzi világszerte, nemtől és szociális helyzettől függetlenül.



A rotavírus-fertőzés lefolyása, tünetei

Rotavírusos fertőzés esetén rövid, pár napos lappangási idő után viharos gyorsasággal alakul ki a vizes hasmenés és intenzív hányás, amely 3-7 napig is eltarthat, és magassal lázzal is járhat. Hányás és hasmenés naponta akár 8-20-szor is előfordulhat. A csecsemők és kisdedek folyadék- és sóháztartása könnyebben felborul, mint a nagyobb gyermekeké.

Folyamatosan ügyelnünk kell a kiszáradás elkerülésére
beteg gyerek A rotavírus-fertőzés hatására a folyadékvesztés fokozódik és megfelelő folyadékpótlás nélkül bekövetkezhet a kiszáradás. Az ürített vizelet mennyisége csökken, a bőr száraz tapintású, könnyen ráncba emelhető lesz, a szem karikássá, a nyelv és a nyálkahártyák szárazzá válnak. A kutacs besüpped, a láz magasra szökik, tudatzavar, ritkán lázgörcs is kialakulhat. A hirtelen folyadékvesztés már néhány órán belül kiszáradáshoz vezethet. A folyadékpótlás ilyenkor kritikus fontosságú, ugyanakkor nagyon nehéz feladat, hiszen nem tudjuk megbeszélni egy ilyen kiskorú babával, hogy igyon. Súlyos rotavírusos fertőzés esetén a csecsemők szervezetében a szájon át adott folyadékból szinte semmi sem marad meg. Ebben a helyzetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni, minden perc számít. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik megfelelően, az súlyos sokkos állapothoz, szívritmus zavarhoz, és akár halálhoz vezethet. Míg a felnőtteknél a rotavírus fertőzés legtöbbször csak otthoni ápolást igényel, addig a csecsemők körében jóval gyakrabban van szükség kórházi kezelésre, amely során infúzióval pótolják az elvesztett folyadékot és ásványi anyagokat. Nehezíti az infúzió bekötését, hogy a kiszáradás miatt nagyon nehéz vénát találni a kisbabákon. Gyakran ez csak többszöri próbálkozásra sikerül.

A rotavírus nagyon ellenálló és ragályos

A rotavírus okozta hasmenésben szenvedők nagy mennyiségű vírust ürítenek székletükkel már a tünetek jelentkezése előtt és a betegség elmúlását követően is. A vírus igen ellenálló a különböző környezeti tényezőkkel szemben. Kézbőrön órákig, fertőzött játékokon, háztartási eszközökön, egyéb tárgyakon napokig képes túlélni. Már néhány 10 db kórokozó elegendő a betegség kiváltásához. A rotavírus zárt közösségekben, (mint pl. bölcsődék, óvodák, család, kórházi osztályok) leggyakrabban a szennyezett kezek által terjed emberről-emberre. Nem is szükséges közösségbe menni, akár az otthonunkba látogatók is magukkal hozhatják a fertőzést.
Forrás,gyermekbetegsegek.hu

Bárányhimlő

A bárányhimlő gyakorisága, terjedése, tünetei és a veszélyeztetettek
Sajnálatos tény, hogy bár a világban több, mint negyedszázada van lehetőség a bárányhimlő megelőzésére védőoltással -az oltás 1998 óta elérhető hazánkban is-, Magyarországon mégis ez a leggyakoribb elkerülhető fertőző betegség.
A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza. A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik , korábban teljesen egészséges fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertőzésen, idősebb korban 10-20 %-nál kialakul az övsömör. Felnőttkorban a bárányhimlő lefolyása súlyosabb, különösen veszélyes a terhesség alatt elkapott fertőzés.
A bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség
A betegség rendkívül ragályos, a fertőzött környezetében szinte mindenki elkapja: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig, a lappangási idő alatt nem panaszkodik, ekkor a vírusok szaporodnak a szervezetében. Bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét.
A bárányhimlő tünetei
Az egész testet beborító, viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak, a szájnyálkahárytán jelentkező kiütés a folyadék és táplálék bevitelt is nehezíti. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.
A kiütések jellegzetesek. Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlehetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belsejében lévő folyadék két-három napon belül zavarossá majd , gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, utána pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.
Előre nem kiszámítható, hogy kinek lesz súlyos lefolyású bárányhimlője
Bár a bárányhimlő gyerekkorban többnyire komplikációk nélkül átvészelhető és enyhe lefolyású, előre nem kiszámítható, hogy melyik egészséges embernek lesznek szövődményei. A bárányhimlőre igazán hatékony gyógyszer nincs (vírusellenes készítmény indokolt esetben adható), a betegnek meg kell várnia, míg az immunrendszere megküzd a betegséggel. Serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. A varicella vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók.
A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata
A bárányhimlő átvészelése életre szóló védettséggel jár a bárányhimlővel szemben. A bárányhimlőn átesettek szervezetében még hosszú évekig lappang a vírus a gerincoszlop melletti idegdúcokban, és az immunitás gyengülésével - főleg idősebb korban, de fiatalabbakban is különösen daganatos megbetegedés, AIDS, kemoterápia esetén - övsömör formájában jelentkezik.Forrás:gyermekbetegsegek.hu

Arcüreggyulladás

Az arcot kívülről szemlélve nem látszik, mennyi "üres" rész van a csontok alatt, között. Az arckoponya csontjai nem olyan tömörek, mint a végtagokéi.
A látható orrlyukak az orrüreghez vezetnek, ez pedig több melléküreggel áll összeköttetésben. Némelyik már születéskor megvan, míg a homloküreg az első év vége felé, a többi pedig ezután fejlődik ki. A levegővel telt üregeket nyálkahártyával béleli. Mivel kisgyerekkorban az üregek szűkek, könnyen megrekedhet bennük az orrból átjutó váladék. Az arcüreggyulladás hároméves kortól, a homloküreg-gyulladás hétéves kortól jellemző, míg az orrüregből már csecsemőkorban könnyen áthúzódik a fertőzés a fülbe. A melléküregek gyulladására utal a két hétnél tovább tartó nátha, az állandó köhécselés, különösen éjszaka és felkelés előtt, az örökösen eldugult orr, a szájon át légzés, az orrhangú beszéd, a sárgás-zöldes orrváladék. Fejfájásról (a szemek mögött, a homlok tájékán), fogfájásról panaszkodhat a gyerek. Nem mindig jelentkezik láz, ettől függetlenül feltétlenül mutassuk meg orvosnak a gyereket, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk.
Bakteriális fertőzés, ritkábban allergia okozhatja. Ha tíz-tizenkét nap után is gennyes, sűrű orrváladék ürül, felmerül az arcüreggyulladás gyanúja.
Kezelés: Rendszerint antibiotikumot ír fel az orvos, ezt kiegészítheti egy nyálkahártya-duzzadtságot csökkentő orrcsepp, esetleg az orrlégzést segítő orrkenőcs. Allergia esetén antihisztamint, vagyis az allergiás reakciót csökkentő szert javasol.
Házi gyógymódok: A legfontosabb az orrváladék hatékony eltávolítása, lehetőleg orrcsepp beadása után. Orrszívás előtt és után is segíthet a meleg borogatás termotasakkal vagy a gyengéd masszírozás egy meleg kemény tojással. A forró kamillás gőzzel végzett inhalálást ma már nem javasolják a fül-orr-gégészek.
Mikor múlik el? A kezelés hatékonyságától függően ez nagyon változó lehet, de legalább egy hetet vesz igénybe.

Az újszülött széklete

Az első széklet az ún. meconium vagy magzatszurok zöldes fekete és ragacsos.
Az anyatejes széklet aranysárga színű, savanykás szagú, sűrűn folyós állagú.
Előfordul, hogy a széklet zöldes színű, vagy habos. Ha nem bűzös szagú és a baba jól fejlődik, nem kóros. A habos széklet hasfájós babákra jellemző, túl sok a bélgáz.
Ahogy érik a baba emésztőrendszere ez fokozatosan elmúlik.
pelenkázásNaponta 1-5 széklete van a babának, ez lehet kevesebb is, de az etetések számával is megegyezhet a székletürítések száma.
A tápszeres újszülött széklete keményebb, színe világosbarna vagy sárga.
Az újszülött vizelete amíg csak anyatejet kap átlátszó, színtelen és szagtalan.

Az újszülött öltöztetése

Az újszülöttre – és általában a kisgyermekre – mindig könnyen fel és lehúzható ruhadarabokat adjunk.
Az újszülött alsóruházata a kombidressz (body), ez lehet ujjatlan, rövid illetve hosszúujjú.
A kombidressz a pelenkát is jól megtartja.
Figyeljünk arra, hogy csak megfelelő méretű ruhát adjunk a babára!
Ha egy picit nagy az nem baj, de a túl nagy már kényelmetlen, és kicsi semmiképp ne legyen.
Vásárláskor figyeljünk, hogy csak vállán patentos, vagy ún. békanyakú felsőket vegyünk, mert ha nehezen megy át a feje a babának, levenni szinte lehetetlen, borzasztóan fog tiltakozni és egy idő után félni fog az öltözködéstől.
újszülött öltöztetéseAz alsóruházat anyaga lehetőleg mindig legyen pamut.
Rugdalózóknál, zárt végű nadrágoknál szintén figyeljünk a méretre, ne legyen kicsi mert az zavarja a babát a szabad mozgásban.
Kis nadrágoknál fontos, hogy a derékgumírozás ne legyen szoros.
Öltöztetés közben óvatosan mozgassuk a babát, karját, lábát ne feszítsük.
Érdemes könnyen fel és levehető babaruhákat vásárolni, mint pl. a végig patentos rugdalózó. Amennyiben cipzáras ruhát adunk rá, vigyázzunk nehogy becsípjük a bőrét.
Hűvös, hideg időben a sapkára is figyeljünk ne legyen szoros vagy szúrós anyagból.
Minden nap tiszta ruhát adjunk a babára, nap közben a piszkos, vagy nedves ruhát mindig cseréljük ki, ha kell többször is!
Öltöztetés közben mindig beszéljünk a babához, legyünk nyugodtak, ne kapkodjunk.
Készítsük ki előre a ruhákat.
Öltöztessük a babát mindig évszaknak megfelelően, és nem utolsó sorban tisztán és csinosan.

Az újszülött levegőztetése télen

Télen a levegőztetést 5-6 hetes korban kezdjük.
Először nyitott ablakhoz tegyük a babát 5 percre, és ezt fokozatosan emeljük fél órára.
Ilyenkor is öltöztessük fel teljesen, legyen rajta sapka és be is kell takarni.

Ezután a szabadban is levegőztethetjük a babát, szintén 5 perccel kezdjünk és minden nap egy kicsit tovább maradjunk kint vele. Végül 2 etetés között kint maradhat a csecsemő, ha jól érzi magát a friss levegőn. újszülött levegőztetése télenTélen öltöztessük mindig rétegesen a picit és figyeljünk a kezére, lábára nehogy elfagyjon.
A kis kezére húzzunk kesztyűt, vagy a bundazsák ujját úgy, hogy takarja a kezét. Lábára húzzunk egy meleg tutyit.
Legyen rajta egy réteg hosszú ujjú alsóruházat (body), egy hosszúujjú rugdalózó erre egy melegebb nadrág, felülre egy kötött vagy egy polár kardigán és így mehet a bundazsákba.
Legyen a fején meleg sapka ami a füleket is takarja.

A babakocsiban még takarjuk be könnyű műszálas takaróval, és a babakocsi aljába is rakjunk egy takarót.

Erős szélben és nagy ködben ne vigyük ki a babát.

Esőben ha van fedett erkély vagy terasz, nyugodtan levegőzhet a kicsi egy fél órát. Télen kb. mínusz 5 fokig levegőztessük a babát odakint, ha ennél hidegebb van a fent leírt módon nyitott ablaknál vagy erkélyajtónál levegőztessük.

Ha enyhül az idő ismét vihetjük a szabadba.

A köldökcsonk ápolása

A köldökcsonk kb. egy hét alatt leszárad és leesik. Előfordul, hogy pár nappal később esik le, nem kell aggódni. A köldöksebet nagyon gondosan kell ápolni, amíg teljesen be nem gyógyul, a gyermekorvos által felírt 70%-os alkohollal és steril vattával vagy gézlappal.
köldökcsonk ápolásaVegyünk kézbe kb. 3-4 réteg gézlapocskát, hajtsuk össze úgy, hogy legyen egy kis csücske (mondjuk négyfelé hajtva), itassuk át egy kis alkohollal.
Az egyik kezünk mutató és hüvelykujjával húzzuk szét óvatosan a köldököt, és a másik kezünkben lévő alkoholos gézzel határozott mozdulatokkal törölgessük körbe a csonkot.
Nem baj ha kicsit vérzik, nem kell megijedni.
Soha ne ragasszuk le a köldököt!
Ezek után be lehet szórni fertőtlenítő sebhintőporral (hexaclorophen).
A köldökcsonk tisztítását minden tisztába tételkor el kell végezni, ekkor nem szükséges a hintőporozás. A másik megoldás, hogy csak a fürdetés után végezzük el az alkoholos köldökápolást, de ekkor minden tisztába tételnél be kell szórni a köldököt fertőtlenítő sebhintőporral.
Ügyeljünk arra hogy a köldököt az első hetekben ne érje víz!
Amíg be nem gyógyul a köldökseb, fürdetéshez használhatunk hipermangán oldatot.
A hipermangán egy fertőtlenítő hatású kristály, mindig csak oldott állapotban tegyük a vízbe ami szép rózsaszín lesz tőle.

Hangképzési zavarok - nem csak gyermekbetegség

Hangképzési zavarok - nem csak gyermekbetegség Rekedt, fátyolos hang, állandó torokköszörülés, szárazság érzet a torokban. A hangképzési zavarok számtalan kellemetlen tünetet produkálhatnak, kezeletlen esetben pedig szervi elváltozásokat, vagy a hang elvesztését is okozhatják.
Beszédes szervünk: a gége
A hangok képzése során a tüdőből kiáramló levegő miatt a hangszalagok alatt megnövekedett nyomás jön létre, melynek hatására egymástól eltávolodnak és a kiáramló levegő meg is rezegteti a hangszalagokat. A levegő távozásával a nyomás lecsökken és ez a rugalmas hangszalagokra szívó hatást fejt ki, így azok ismételten összezáródnak – magyarázza dr. Holpert Valéria, a Budapesti Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter orvosa. A folyamat következtében keletkező ún. primer gégehang aztán a toldalékcsőben - a hangszalagoktól az orrüregekig terjedő anatómiai képletek - alakul át a fülünk által észlelt hanggá.
A hangképzés rendellenességei
A hangképzési zavarokat két nagy csoportba oszthatjuk: - az organikus / szervi / eredetű zavarok - a funkcionális hangképzési zavarok Utóbbi esetben látható elváltozás nélkül rekedt, fénytelen a beteg hangja. A két csoport nem különíthető el minden esetben élesen egymástól, mert az organikus zavarok következtében helytelen hanghasználat is kialakulhat, ami az organikus zavar megszüntetése esetén sem hozza meg a várt eredményt: a tisztán csengő, erőteljes, jól modulálható beszéd és énekhangot. Ugyanakkor a hosszú ideje fennálló funkcionális hangképzési zavarok, a helytelen hanghasználat talaján is kialakulhatnak szervi elváltozások a hangképző rendszerben.
A hangképzés automatizmusának zavara leginkább a következő csoportoknál fordulhat elő:
azon egyének, akik foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen túlerőltetik a hangjukat,
helytelen énektechnikát alkalmazók,
nem megfelelő hangosztályba sorolt énekesek,
impulzív természetű gyermekek.
A hangképzés zavarai nagymértékben befolyásolják az egyén mindennapi tevékenységeit, kommunikációját. A hangképzés eltérései korlátozzák az egyén társadalmi érintkezését, gátolják a foglalkozásának gyakorlását, ezáltal hatással vannak az egész ember személyiségére. Ezért is fontos, hogy komolyan vegyük a hangképzési rendellenességeket.
Kihez forduljunk panaszok esetén?
A foniátria az a fül-orr-gégészetre épülő tudomány, amely a hangképzés élettanával, kórtanával, a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Határterületi tudomány, mely a fül-orr-gégész foniáteren kívül a belgyógyász, a gyermekgyógyász, a neurológus, az audiológus, a logopédus, a pszichológus, a stomatológus és a gyógypedagógusok közös munkáját igényli.
A leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egyéneknél a hangszínben, a hangtartásban, a hangmagasságban és a hangerőben illetve annak fokozásában észlelt változások esetén a foniáter segíthet a panaszok kezelésében. Ne várjuk meg, amíg hangunk szinte használhatatlanná válik a mindennapi kommunikációban és választott hivatásukban! Ne tartsuk "helyesnek", ha egy kisgyermek egy mély hangú felnőtt hangján szólal meg, hanem tegyünk közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy szépen csengő, tiszta hangú felnőtté váljon.

Bakteriális nemi betegségek

Egy kapcsolat hajnalán általában nem az az első gondolatunk, hogy vajon milyen nemi betegség leselkedik ránk... Szerencsés esetben soha nem is kell ezzel a témával foglalkoznunk, mégsem árt, ha tisztában vagyunk azzal, milyen veszélyeket kell elkerülnünk. Mai ismereteink szerint a szexuális úton terjedő betegségek köre 25-30 kórt ölel fel, melyek legnagyobb részét baktérium, de némelyikét gomba vagy vírus okozza. Sorozatunk első részében a három leggyakoribb, baktériumok okozta nemi betegség legfontosabb ismérveit foglaljuk össze.
A kórokozók átadása legtöbbször a nyálkahártyafelszínek érintkezésekor történik, ezért a betegség okozta első elváltozások a nemi szerveken vagy a szexuális érintkezésnek kitett más nyálkahártyafelszínen jelentkezik. A betegségek egyénenként más és más formában, sőt, egymással társulva is megjelenhetnek. Lássuk, milyen tünetek jellemzők a kezeletlen esetekre!
Szifilisz
bakteriális nemi betegségekA szifilisz vagy magyarul vérbaj régóta ismert, legendás betegség. A Treponema pallidum nevű baktérium okozza, amely közösülés útján terjed, illetve az anya is átadhatja magzatának. A betegség lefolyására három szakasz jellemző. Az első tünetek a kórokozó behatolása után 1-3 héttel jelennek meg: korai stádiumban a nemi szerveken kialakul egy fájdalmatlan fekély, majd megnagyobbodnak az ágyéki nyirokcsomók - ez szintén fájdalmatlan. Ezek a tünetek általában egy hónap múlva maguktól elmúlnak, ám a kórokozó továbbra is a szervezetben marad, sőt, a véráram és a nyirokkeringés útján szétterjed, és további tüneteket okoz. A második - átmeneti - szakaszban, néhány hónappal a fertőzés után vöröses kiütések jelennek meg az egész testen, és akár szem- és májgyulladás is előfordulhat. A tünetek elmúlnak ugyan, de a betegség továbbterjed. A harmadik szakasz akár egy-két évtizedet is várat magára: ekkor már kezelhetetlen, súlyos tünetek formájában bukkan fel: szív- és érrendszeri panaszokat, bőr- és nyálkahártyafekélyeket, központi idegrendszeri tüneteket: járászavart, téveszméket okoz.
Ha a betegség veleszületett (a fertőzött anya átadja magzatának), a tünetek egészen más formában jelentkeznek, és már születéskor is látszanak: ilyen a szem szaruhártyájának gyulladása, a bőr- és csontfejlődési zavarok, a hordó alakú metszőfogak.
Bőr- és nemibeteggondozókban ma már lehetséges a szifiliszszűrés, amelyet gyorstesztekkel, vérvétellel végeznek. Szerencsére ma már nagyon ritkán fordul elő harmadik szakaszban lévő szifiliszes fertőzés, hiszen penicillintartalmú antibiotikummal a betegség kezdeti stádiumban teljesen gyógyítható, későbbi stádiumban pedig enyhíthető. Penicillinallergia esetén a kezelés más antibiotikummal történik.
Gonorrhoea
A kankó vagy tripper néven is ismert betegséget a Neisseria gonorrhoeae baktérium okozza, amely közösülés útján, ritkán pedig orális aktus útján is terjed.
A kórokozó 2-5 nap lappangási idő után először általában a húgycső gyulladásáért tehető felelőssé, ami fájdalmas vizeléssel, viszkető érzéssel és gennyes váladékozással jár. (Orális aktus után a szájban, anális aktus után a végbélben okoz gyulladást, viszketést, fájdalmat és bőrpírt.) A férfiak negyedénél és a nők felénél semmilyen tünet nem jelentkezik, ennek ellenére ők is fertőzhetnek! Kezelés nélkül a baktérium krónikus betegségbe mehet át, és megbetegítheti a prosztatát, az ondóvezetéket vagy a herét, illetve a hüvelyt, a méhet, a petevezetéket és a petefészket. Akár a térdízületet is megtámadhatja! Ebben a sátdiumban a tünetek nem igazán jellegzetesek, ezért előfordulhat, hogy csak hosszas kivizsgálás után derül fény a háttérben meghúzódó valódi okra. Fontos, hogy gyanús tünetek jelentkezésekor forduljunk szakorvoshoz, hiszen a kezeletlen gyulladás akár meddőséget is okozhat! A kórokozót a fertőzött területről nyert váladékból, húgycső-, illetve hüvelykenetből mutatják ki.
A baba a méhen belül nem kaphatja el a betegséget az anyától, a szülés során azonban igen! A fertőzött hüvelyváladék ebben az esetben gonorrheás kötőhártyagyulladást okoz, ami akár vakságot is eredményezhet! Ez ellen ma a szülészeteken egy az újszülötteknél alkalmazott szemcseppel védekeznek.
A kezelést ebben az esetben is antibiotikumok jelentik.
Chlamydia
Chlamydia trachomatisnak egy olyan baktériumot hívunk, amely többféle betegségért is felelőssé tehető. (A legsúlyosabb és legfeltűnőbb elváltozás a lymphogranuloma venereum vagy lymphogranuloma inguinale, amely főként trópusi vidékeken fordul elő. Első tünete a mintegy 10 napos lappangási idő után a nemi szervek környékén jelentkező duzzanat, amely aztán kifekélyesedik. A nyirokcsomók megnagyobbodnak, sipolyok alakulnak ki, a nyirokkeringés megromlik, emiatt a nemi szervek is megdagadnak. Mindezt láz, ízületi fájdalmak, rossz közérzet kísérheti.)
A mi vidékünkön enyhébb lefolyású fertőzést okoz, amely azonban manapság a laggyakoribb szexuális úton terjedő megbetegedés, és a meddőség leggyakoribb oka!
A baktérium által okozott nem gonorrhoeás húgycsőgyulladás tünetei hasonlítanak a gonorrhoea okozta húgycsőgyulladás tüneteire, ám a mikroszkópos vizsgálat ebben az esetben nem mutatja ki a gonorrhoea baktérium jelenlétét - ez különleges diagnosztikus eszközt igényel.
A Chlamydia által okozott betegség jól kezelhető antibiotikummal.
Segítség minél hamarabb
Mindezen betegségek esetében nagyon fontos, hogy a gyanús tünetek észlelésekor minél előbb szakorvoshoz forduljunk: elsősorban bőr- és nemibeteggyógyászahoz, majd ha ő kizárat a nemi betegség lehetőségét, akkor nőgyógyászhoz, illetve urológushoz. Ne próbálkozzunk otthoni kezeléssel. Így elkerülhető az, hogy a tüneteket elfedésével a kórokozók kimutathatatlanná váljanak, és így elmaradjon a célzott kezelés. Nagyon fontos, hogy a szexuális partner is mindenképpen részesüljön kezelésben: különben a pár tagjai egyikük gyógyulása után is vissza-visszafertőzhetik egymást.
Forrás:szexualitas.hu

Vírusos nemi betegségek

A szexuális úton terjedő betegségek legnagyobb részét baktérium, de némelyikét gomba vagy vírus okozza. Az előző cikkünkben a három leggyakoribb, baktériumok okozta nemi betegség legfontosabb jellemzőit foglaltuk össze. Most azokat a legismertebb kórokat mutatjuk be, amelyekért különféle vírusok tehetők felelőssé.
A következő oldalakon a HIV-vírussal és az AIDS-betegséggel foglalkozunk, amelynek éves előfordulása a WHO becslése szerint negyvenmillió. Ismerkedjünk meg előbb három másik vírussal, amelyek együtt további ötvenmillió fertőzést okoznak évente!
HPV
nemi betegség A humánpapillóma-vírus (HPV) nem egyetlen vírust, hanem egy víruscsaládot jelöl, amely két okból jelentős. Az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán fény derült arra, hogy a humánpapillóma-vírus valószínűleg felelőssé tehető - többek között - a méhnyakrák kialakulásáért. Nem bizonyított ugyan, hogy ez a vírus okozza a rákmegelőző állapotot és a rosszindulatú méhszájelváltozást, de (szinte) minden ilyen elváltozás esetén kimutatható a szervezetben. Egészen pontosan az esetek 99,7 százalékában. Igaz, a vírusnak nem minden fajtája veszélyes: a mintegy százhúsz típus közül tizennyolc-tizenkilenc okoz nagy valószínűséggel rákot. (A leggyakoribb, magas rizikójú fajta a 16-os és a 18-as törzs.) Egyes becslések szerint a népesség háromnegyede élete folyamán legalább egyszer átesik a fertőzésen, amelyet azonban 90-95 százalékuk legyőz. Ám 5-10 százalékuknál hosszan tartó fertőzés alakul ki. A szaporodásra önállóan képtelen vírusok beépülnek az egészséges sejtekbe, és azokkal együtt sokszorozódnak meg. A humánpapillóma-vírus kiiktatja a sejt védekező mechanizmusát, amely már nem képes kivédeni a DNS-károsító hatást. A sejt egyre gyakrabban és szabálytalanabbul osztódik, végül ráksejtté alakul.
A víruscsalád más tagjai a condyloma acuminatum nevű nemi betegségért tehetők felelőssé, amelynek magyar neve hegyes függöly, és a nemi szervek, vagy esetenként a végbél körüli terület szemölcsszerű kinövéseivel jár. A betegség ecseteléssel kezelhető, súlyosabb esetben kisműtéttel eltávolíthatók a szemölcsök.
A vírus bőrrel való érintkezés, leginkább szexuális aktus útján terjed. Férfiak is lehetnek vírushordozók, anélkül, hogy panaszaik lennének! Az anya is megfertőzheti gyermekét a szülés során.
Herpesz
Napjainkig az orvostudomány nyolcféle, az emberre nézve fertőző herpeszvírust különített el, ezek a Herpesviridae család tagjai, amelyek kettősszálú DNS-t tartalmaznak. A legismertebb vírusok - a HSV-1, a HSV-2 és a VZV - gyorsan terjednek és igen fertőzőek. Ezek tehetők felelőssé az ajakherpesz (herpesz labiálisz), a nemiszerveken kialakuló genitális herpesz, illetve a bárányhimlő/övsömör kialakulásáért. (Az EBV, a CMT, a HHV-6, a HHV-7 és a HHV-8 által okozott fertőzés viszonylag lassan terjed.)
A nemiszerveken kialakuló tüneteket 70-90 százalékban a HSV-2 okozza. Ez a genitáliák, a végbélnyílás körüli bőr és a környező területek szexuális úton terjedő betegsége, amelynek lappangási ideje négy-hét nap. A kezdeti tünetek az ajakherpeszhez hasonlóan a viszketés, az égő fájdalom és a bőrpír. Ezután apró hólyagocskák jelennek meg, amelyek kifakadnak és összeolvadnak, kerek fekélyeket hozva így létre. A fekélyek tíz nap alatt heggel gyógyulnak, ám addig a vizeletürítés, sőt, akár a járás is fájdalmas lehet, láz vagy rossz közérzet is felléphet. A lágyéki nyirokcsomók általában enyhén megduzzadnak, érzékennyé válnak. A betegség aktív szakaszában óvszer használatával elkerülhető a fertőzés továbbadása. A betegség elmúltával a HSV-2 a szervezetben lappang, a medencekörnyéki idegekben bújik meg, ahonnan időnként előtör, újabb fertőzést hozva létre. A genitális herpesz nem igazán gyógyítható, és a kiújulás sem akadályozható meg, ám gyakorisága és időtartama különféle vírusellenes szerekkel csökkenthető. Az esetek 80 százalékában a fertőzés legalább egyszer visszatér.
Nagyon fontos tudnunk, hogy ha a szülő nő nemiszervén herpesz található, ez százszázalékos indikáció a császármetszésre! A születés közben szerzett fertőzés ugyanis a magzat halálos agyhártya-agyvelőgyulladását okozhatja! És bár a HSV-1 elsősorban ajakherpeszt, a HSV-2 pedig elsősorban genitális herpeszt okoz, tulajdonképpen mindkét vírus képes megbetegíteni mindkét területet. Ezért ajakherpesz esetén is célszerű kerülni az orális szexet, illetve a szülő nőnek arra is érdemes orvosa figyelmét felhívnia, ha korábban volt ajakherpesze.
Hepatitisz
Magyarul fertőző májgyulladásnak nevezzük azt a betegséget, amelyet a Hepatitis B, illetve a Hepatitis C vírus okoz. Mindkettő szexuális úton, illetve vérrel és testváladékokkal terjed, de az anya is átadhatja magzatának. A betegség sárgasággal, lázzal, májgyulladással jár, és a vírushordozás még a gyógyulás után is - élethosszig - fennáll. A Hepatitis B ellen védekezhetünk védőoltással, amely közel százszázalékos, életre szóló védettséget biztosít. Az oltási sor három oltásból áll. Az első oltást egy hónappal kell követnie a másodiknak, és hat hónappal a harmadiknak. (A fertőzött étel útján terjedő Hepatitis A és a Hepatitis B ellen kombinált védőoltással is védekezhetünk.)
Forduljunk orvoshoz!
A nemi szerveken észlelt gyanús tünetek esetén forduljunk minél előbb bőr és nemibeteggyógyászhoz, illetve nőgyógyászhoz, urológushoz! A nemi szervekről, esetenként pedig a szájüregből, a végbélből vagy a kötőhártyáról történő mikrobiológiai mintavétel után a beteg célzott kezelésben részesülhet. Nagyon fontos a szexuális partnerek kezelése is, hogy elkerülhessük az újrafertöződést. A legjobb megoldás természetesen itt is a megelőzés lenne: a megfontolt partnerválasztás, a monogámia és a gumi óvszer használata.
Forrás:szexualitas.hu

Endometriózis (endometriosis)

Az endometriosis rejtélyes betegség, amely a nőket a reproduktív életéveikben érinti. A név az "endometrium" szóból származik, amely a méh bélfelszínét borító szövet. A méhnyálkahártya minden hónapban a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Az endometriosis betegségben az endometriumhoz hasonló szövet található a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Ezen a méh üregén kívül elhelyezkedő endometrium szövetet nevezzük endometriosis csomónak, implantátumnak vagy növedékeknek. Ezek a csomók fájdalmat, meddőséget és sok más problémát okozhatnak.
Az endometriosis csomók leggyakoribb elhelyezkedése a hasüreg, magába foglalva a petefészkeket, a petevezetőket, a méhet fűggesztő szalagokat, a hüvely és végbél közötti réteget, a méh külső felszínét és a medence hashártyaborítékát. A szigetek ritkán előfordulhatnak hasi sebészeti beavatkozások hegében, a gátmetszés hegében, a belekben, vagy a végbélben, a hólyagban, a hüvelyfalban, a méhnyakban vagy a szeméremtesteken. A hasüregen kívül a tüdőben, a végtagokon is észleltek már endometrialis csomókat. Ezek azonban igen ritkák.
Az endometriosis megbetegedés nem rosszindulatú rákos megbetegedés, hanem egészséges szövetnek nem szokványos helyen való előfordulását jelenti (Az elmúlt néhány évben gyakrabban írtak le az endometriosissal bizonyos összefüggésbe hozható más rosszindulatú megbetegedést). Az endometriosis csomók a méh nyálkahártyához hasonlóan reagálnak a női hormonokra a menstruációs ciklus során. Minden hónapban hasonlóan felépülnek, és menstruációs vérzés formájában leválnak.
Szemben a méh nyálkahártyájával, a méh üregén kívül elhelyezkedő endometriosis szövet számára nincs lehetőség a testüregből való kijutásra a csomók megrepedése esetében. Ennek eredménye belső hasüregi vérzés, a szövettörmelék szétesése majd kijutása a csomóból a csomót övező területen következményes gyulladással és hegképződéssel. Az elhelyezkedéstől függően egyéb szövődmények is felléphetnek - újabb területre való szóródás, összenövések képződése, bélvérzés vagy elzáródás, hólyag működési zavar - vérvizelés, görcsös vizelés - és egyéb panaszok.
A tünetek általában az idő előrehaladtéval romlanak, bár bizonyos esetekben a tünetek javulása majd újra kialakulása a jellemző.
Tünetek
Az endometriosis leggyakoribb tünete a fájdalom, főleg a menstruációs vérzés előtt és alatti fájdalom, amely súlyosabb, mint a "normális menstruációs görcsök", fájdalom a házasélettel összefüggésben, vagy azt követően, meddőség, továbbá rendszertelen erős vérzések. Az egyéb tünetek közé sorolhatók a fáradékonyság, a menstruáció során fájdalmas bélmozgások, deréktáji fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés, esetleg egyéb béltünetek. Endometriosisban szenvedő nők egy csoportja tünetmentes. A meddő nők 30-40 %-ában az endometriosis és annak progressziója a meddőség oka.
A fájdalom nagysága nem szükségszerűen egyenesen arányos a csomók nagyságával vagy kiterjedtségével. Kicsiny csomók "kis bevérzésszerű" elváltozások sokkal aktívabbnak bizonyultak, fokozottabb bennük a prostaglandin termelés, amely magyarázhatja a súlyosabb tüneteket. A prostaglandinok olyan anyagok, amelyek a szervezetben számos helyen termelődnek, több élettani folyamatban részt vesznek, az endometriosis tüneteinek kiváltásában jelentős szerepet játszanak.
Az endometriosis kialakulásának okáról szóló elméletek
Az endometriosis oka ismeretlen. Számos elméletet dolgoztak ki, de ezek közül egyik sem látszik megmagyarázni valamennyi esetet. Az egyik a "retrográd menstruáció, vagy transtubaris migratios" elmélet - amely szerint a menstruáció során a menstruációs szövettörmelék a petevezetőkön keresztül a hasüregbe jut vissza, ott megtapad a hashártyán, és növekedésnek indul. Néhány endometriosis szakember véleménye szerint a nők többségénél retrográd menstruáció igazolható, valószínileg hormonális vagy az immunrendszer elváltozása teremti meg a feltételeket, hogy a szövettörmelék a hashártyán megtapadjon, és növekedésnek induljon, azaz endometriosis alakuljon ki. Másik elmélet szerint az endometrialis szövet a méhüregből a nyirok- és vérkeringés útján terjedhet szét a test különböző részeire. A genetikai elmélet szerint bizonyos családok génállományában endometriosisra hajlamosító területek fordulnak elő, amelyek endometriosis kialakulására hajlamosítanak.
Újabb elmélet szerint a nők embrionális korából származó szövet maradványok fejlődhetnek a felnőtt korban később endometriosissá, továbbá érett felnőttkori szövetek megtarthatják azon képességüket, amellyel az embryonalis korban rendelkeztek, azaz bizonyos körülmények között a szervezetben endometriosis szövetté képesek átalakulni, transzformálódni. A sebészi transzplantációt szintén felvetették olyan esetekben, ahol endometriosis találtak hasi műtéti hegekben, jól lehet olyan hegekben is fellelték őket, ahol a direkt implantáció valószínűtlennek tűnik. Egyéb elméleteket is kidolgoztak az endometriosis kutatók és az Endometriosis Társaság.
Az endometriosis diagnózisa bizonytalan mindaddig, amíg azt hastükrözés (laparoscopia) útján nem igazolták szövettani mintavétel alapján. A laparoscopia egy kis sebészeti beavatkozás, amelyet általános érzéstelenítésben végeznek a hasfalon ejtett kicsiny nyíláson keresztül. A hasüreget előbb széndioxid gázzal töltik fel, majd ugyanezen nyíláson keresztül fényforrás és optikai rendszer segítségével a kismedencei és hasüregi szervek áttekinthetővé válnak. Kellő gondossággal és alapossággal a laparoscopot körbevezetve a hasüregben a néhány mm-es vagy nagyobb endometriosis csomók láthatóvá válnak.
Nőgyógyászati vizsgálat során az orvos gyakran tapinthatja az endometriosis csomókat. A tapintási lelet és a tünetek gyakran utalhatnak endometriosisra, azonban a diagnózis laparoscopos megerősítése nélkül - az orvosi szakirodalom alapján - helytelen gyakorlat a betegséget kezelni, mert például a petefészek ráknak is gyakran ugyanazok a tünetei, mint az endometriosisnak. A laparoscopia során a betegség elhelyezkedését, kiterjedtségét meg lehet határozni, mindez segítséget nyújt az orvosnak a beteg pontosabb tájékoztatásához, valamint a hosszú távú kezelés vagy terhesség elbírálásban.
Az endometriosis kezelése az évek során változott, de a biztos gyógyítás módját még nem találták meg. A méh eltávolítását a petefészkekkel együtt végleges gyógyításnak tekintették, de az Endometriosis Társaság kutatásainak eredményei alapján a tünetek jelentős gyakorisággal visszatérhetnek. Így a nőknek tudatában kell lenniük mindazon lépésekkel, amelyeket önmaguk védelmében megtehetnek (hely hiánya miatt nem részletezzük - lásd az egyéb Endometriosis Társasági irodalom). A fájdalom csökkentésére általában fájdalomcsillapítókat írnak fel az endometriosisos betegnek. A hormonokkal történő kezelés célja a peteérés meggátlása, lehetőleg hosszútávon, ez az endometriosis visszafejlődését idézi elő a kezelés ideje alatt, továbbá hónapokra, évekre a kezelés abbahagyása után is. A hormonális kezelések közé tartoznak a fogamzásgátlók, a progesteron készítmények, a testosteron származékok (Danazol) és GnRH agonisták (gonadotrop realising hormon agonisták). A hormonális kezelés során fellépő mellékhatások problémát jelenthetnek a beteg számára. Mivel a terhesség gyakran a tünetek átmeneti javulását idézi elő, a kutatók úgy vélik, hogy a meddőség kialakulása annál valószínűbb, minél hosszabb időn keresztül van jelen az endometriosis betegség, ezért az endometriosisos nőknek gyakran ajánlják a mielőbbi terhesség vállalását. A terhesség, mint az endometriosis kezelésének egyik legjobb "gyógyszere", azonban számos nehézséget jelenthet a beteg számára. Lehet, hogy a beteg még nem döntött gyermekvállalási szándékáról, ami életének egyik legfontosabb döntése. Lehet, hogy bizonyos feltételek, melyek a gyermekvállalását és nevelését lehetővé teszi (partner, anyagi lehetőségek, lakás, stb.) nem állnak rendelkezésre. Az is előfordulhat, hogy a beteg a diagnózis felállításakor már meddő.
A terhesség vállalásának eldöntését egyéb tényezők még nehezebbé tehetik. Endometriosis betegeknél gyakoribb a méhen kívüli terhesség és a vetélés, egy tanulmány alapján a szövődményes terhességek és szülések gyakorisága is növekszik. Egyes kutatások az endometriosis családi vonatkozásaira hívja fel a figyelmet, amelynek értelmében az endometriosis és a következményes egészségügyi megbetegedések gyakrabban fordulnak elő a betegségben szenvedő nők gyermekeinél.
Konzervatív szervkímélő műtét során - amely lehet nyitott hasi műtét vagy laparoscopos műtét is - az endometriosis csomók eltávolíthatók vagy megsemmisíthetők, enyhülnek a tünetek, és lehetővé válik a terhesség bekövetkezése. Akárcsak más kezelések során azonban a recidívák gyakoriak. A laparoscop útján végzett műtétek (operatív laparoscopia) egyre gyakrabban helyettesítik a nyílt hasi műtéteket. Operatív laparoscopia során a műtétet a laparoscopon keresztül végzik lézer, elektrosebészeti berendezések és miniatürizált sebészi eszközök segítségével.
Hosszabb ideje fennálló, visszatérő elviselhetetlen panaszokat okozó endometriosis eseteiben radikális műtétet végeznek a méh és a petefészkek eltávolításával. Az enyhe, vagy középsúlyos endometriosis tünetei a menopausa után általában megszűnnek, bár menopausa után levő nőkön kevés kutatást végeztek. Radikális sebészeti beavatkozás vagy menopausa után az endometriosis és annak tünetei újra kialakulhatnak, csak oestrogentartalmú hormonpótló kezelés vagy más, a menopausában előforduló hormontermelő kóros állapotok következtében. Egyes kutatók véleménye alapján endometriosis miatt végzett méheltávolítás és petefészek eltávolítás után néhány hónapig hormonpótló kezelés ne történjen.
Néhány endometriosisban szenvedő beteg az alternatív kezelések széles skáláját alkalmazza, beleértve a különböző táplálkozási, dietétikai megszorításokat, a tradicionális kínai orvoslást, allergia elleni gyógytermékeket és egyebeket - természetesen igen változó sikerrel.

Candidia fertőzés csecsemő és kisgyermekkorban

Ha a szülés pillanatában gombás fertőzés áll fenn a hüvelyben, akkor ez az egészséges újszülöttben is megjelenhet szájpenész (fehér lepedék) formájában. Mivel a kicsi védekező rendszere még kialakulatlan, a lenyelt gombák megtelepedhetnek a tápcsatornájában. A gombákkal az újszülött kórházi körülmények között is fertőződhet (ápolószemélyzet, használati tárgyak).
Az anyatejjel táplált újszülöttnél hamarosan kialakul a védő bélflóra, és a még nem működő immunrendszert helyettesítő anyatejben található védőanyagok segítik a betolakodók elpusztítását és meggátolják a szaporodásukat. Ha nem anyatejjel táplálják a csecsemőt, vagy csak rövid ideig tart a szoptatás, akkor a védő bélflóra nem tud megfelelően kialakulni, mert az anyatejben található védőanyagok hiányoznak, ami kedvez a gombáknak. Idővel, a látható szájpenészen kívül kialakulnak az egyéb tünetek - etetési nehézségek a fájdalmas szájüregi nyálkahártya miatt, nyákos hasmenés, vagy makacs szorulás, szelesedés, végbélnyílás körüli viszkető bőrgyulladás, hasfájás miatt a folytonos sírás, nem alvás, ingerlékenység. Leánygyermeknél a fertőzés könnyen átterjed a külső nemi szervekre és a hüvelyre is. Gyakori a fül és torokgyulladás, ami miatt legtöbbször antibiotikus kezelést alkalmaznak. Az antibiotikumok, viszont, tovább ronthatják a helyzetet, és beindul egy bűvös kör. A nehezített és nem megfelelő táplálkozás miatt hiányállapot alakul ki, a gyermek fejlődése elmarad a kortársaiétól. A későbbiekben, ha már tud járni, feltűnő lehet fáradékonysága, vagy éppen a hiperaktivitása.
Az édesség fogyasztása a tünetek fokozódását idézi elő, így a hiperaktivitás agresszivitásba csaphat át. Viselkedésük miatt sokan ideggyógyászhoz kerülnek, aki nyugtatókkal próbálja csillapítani őket, ami persze szellemi fejlődésüket kedvezőtlenül befolyásolja. A gyermekek többségénél előbb-utóbb kialakul az allergia is, nem ritkán ez az egyetlen tünete a bél candidiasisnak. Vezető tünet lehet az orr- és végbélnyílás viszketése, ezért folyton vakaróznak. Természetesen az itt felsorolt összes tünetet nem csak a candidiasis idézheti elő, ezért vizsgálat során érdemes a gyermeket laktózra, (tejcukor) kazeinre (tejfehérje) és gluténra (búzafehérje) is szűrni.
A szájpenész kezelése
A szájpenész a nyelven, ínyen, szájnyálkahártyán fehéres, erősen tapadó felrakódás formájában látható. Ezek egyszerű letörléssel nem távolíthatók el. A szájpenész körülbelül hét-tíz nap alatt gyógyul meg. A szájpenész kezelése bóraxos-glicerines oldattal történik. Ez beszerezhető a gyógyszertárakban. A kezelésénél fontos, hogy erőteljesen töröljük le a felrakódást, az ecsetelés ilyenkor nem segít. Tekerjünk az ujjunkra többrétegű gézlapot, majd az oldatba mártva határozott mozdulatokkal töröljük le a fehér lepedéket. Igyekezzünk a belső szájzug rejtettebb részeihez is hozzáférni, mert ha valahol otthagyunk egy keveset a lerakódásból, az újra terjedni kezd a szájban. Figyeljünk arra, hogy a már használt gézlapot ne mártsuk újra a bóraxos üvegbe. Célszerűbb a kezelést etetés előtt végezni. Szoptatás előtt a bimbót és bimbóudvart, illetve ha cumit használunk, azt is, be kell kenni a bóraxos oldattal, hogy megelőzzük a gombás fertőzés átadását, illetve fennmaradását. Előfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére is makacsnak bizonyul a fertőzés,ennek ellenére próbáljuk kitartóan kezelni a gombásodást annak teljes megszűnéséig A gyakran kiújuló vagy a helyi kezelésre nem javuló esetekben szájon át adható homeopátiás szerre is szükség lehet.
Forrás:candidainfo.hu

Mit tegyen a szülő, ha beteg a gyermeke?

Az természetes, ha a gyermek beteg lesz, a szülő aggódik érte, de ezen kívül még sok mindent tehet is, hogy segítsen a kicsinek, illetve hogy az orvos munkáját, döntését megkönnyítse. Ebben jelentős szerepe van annak, ha pontosan megfigyeli, megjegyzi, mikor, mi történt a gyermekkel.
Aki közösségbe jár, annál az óvodában, iskolában történtekről is jó, ha tud és beszámol az orvosnak. Hiszen nem mindegy, hogy csak a mi gyerekünk hány, esetleg hasmenése van, vagy minden gyermeknek. Azt is érdemes tudni, hogy mikor lett bárányhimlős a gyermek barátja, s hogy neki volt-e már ilyen gyermekbetegsége. Netán kapott-e ellene védőoltást?
Amikor lázas a gyermek, mérjük meg a testhőmérsékletét. Ha az nem haladja meg a 38 fokot, akkor csak hőemelkedésről beszélünk és elegendő, ha kicsit több folyadékot adunk neki inni, lefürdetjük, ágyba tesszük. Nem kell azonban túlságosan betakargatni, mert akkor nem tudja a felesleges hőjét leadni - betakarva olyan, mintha a beteget „kidunsztolnánk”. Ilyen esetben nem is kell mindig azonnal orvost hívni, mert előfordul, hogy csak egyszer van kisebb lázkiugrása, ami megszűnik és nem ismétlődik. Ha azonban valami más figyelmeztető tünet is társul a lázhoz, akkor vigyük mihamarabb orvoshoz. Ilyen a megállíthatatlan hányás, hasmenés, fejfájás, kiütések megjelenése, hasfájás, köhögés, fulladás, eszméletvesztés, vagy görcs jelentkezése. Az orvost tájékoztatni kell, hogy mikor kezdődtek a tünetek, hányszor hányt a beteg, esetleg öklendezett, vagy nagy sugárban jött vissza minden, amit megevett.
Hasmenéskor fontos megfigyelni, hogy hány alkalommal, milyen állagú és színű székletet ürített a gyermek.
A véres, vagy teljesen fehér színű széklet azonnali orvosi ellátást igényel. Ha tudunk, vigyünk kis mintát is ezekből az orvosnak megmutatni. Esetleg azt még vizsgálatra is el lehet küldeni és nem kell újabb székletre várni. Enyhébb hasmenés otthon is kezelhető. Lényeges, hogy a gyermek sok folyadékot igyon és legyen vizelete. Ilyenkor a megszokottnál legalább fél-egy literrel többet kell adni teából vagy vízből. Ha a hányások miatt nem tudjuk itatni, vagy vizelete 12 óránál hosszabb ideig nincs, a betegnek feltétlenül kórházba kell kerülnie, hogy a kiszáradást elkerüljük. Nem szükséges a nagyon szigorú diéta, de az édes italokat, tejet, nehezen emészthető ételeket feltétlenül kerülni kell. Különösen jó az alma, banán, sárgarépa, rizs fogyasztása. Szoptatott csecsemőknél nagyon ritkán fordul elő hasmenés, de olyankor az anyatejet nem szabad elvenni tőle!
Fejfájáskor fontos tudni, hogy mióta jelentkezik a panasz, milyen gyakorisággal, erősödik-e, vagy mindig egyformán fáj. Melyik napszakban észlelhető, a fej melyik területét mutatja a gyermek, hogy fájdalmas. Nagyobbaknál a fájdalom jellegére is rákérdezhetünk: nyomó, égő, hasogató, lüktető fájdalmak más-más okból jöhetnek létre.
A kiütések szóban el nem mondhatóak. A modern kor technikai vívmányait felhasználva fényképeket készíthetünk a kiütéses területről, s ha el is múltak, azt az orvosnak megmutatva, ő utólag is látja, hogy nézett ki a gyermek bőre.
Köhögésnél tudni kell, hogy az hurutos, vagy száraz-e. Nagyobb gyermekeknél köpet is lehet, s fontos, hogy az milyen színű. Megjegyzendő, hogy a köhögés csak nappal jelentkezik, vagy éjszaka is, és az alvást zavarja-e. Esetleg éppen éjszaka kezdődik és ugató jellegű - ezt hívjuk kruppnak. A köhögés köthető-e valamilyen fizikai terheléshez (futáshoz), vagy allergénnel való találkozáshoz (pl. macska).
Fulladás, nehézlégzés vagy allergiás tünetként jelentkezik, vagy az orra dugult el a gyermeknek (pl. nátha miatt), vagy valamilyen idegentestet (játékalkatrészt, mogyorót, kisebb tárgyat) nyelt félre. Ez azt jelenti, hogy a szájból a tárgy a légutakba került, ahol reflexesen heves köhögést vált ki, de akár akutan fulladáshoz is vezethet. Ilyenkor a kisebb gyermeket lábánál fogva fejjel lefelé kell lógatni és a hátára ütve az idegentest kieshet a légcsőből. Ez azonban nem mindig megoldás, jobb azonnal idegentest ügyeletre vinni a kicsit, ahol a félrenyelt tárgyat ki tudják szedni. Nagyobbaknak a szájába nyúlva kell a garatban elakadt dolgot kiszedni. Őt is orvoshoz kell ezt követően vinni.
A náthát az esetek túlnyomó többségében (85% felett) vírus okozza, ezért antibiotikumra egyáltalán nincs szükség. Otthon is ellátható, nem kell a gyermeket feltétlenül orvoshoz vinni. Javasolt, hogy a gyermek minél hamarabb tanuljon meg helyesen orrot fújni (hol az egyik, hol a másik orrlyukat kell befogni és az ellenoldalon kifújni az orrváladékot). Vizes orrcseppel, vagy orrspray-vel meglazíthatjuk a váladékot, ami ezután könnyebben kifújható, vagy érösszehúzó hatóanyagot tartalmazó orrcseppet használjunk, ami lelohasztja az orrnyálkahártya duzzanatát. Ez pár órára felszabadítja a légzést, de utána ismét orrdugulás, orrfolyás jelentkezhet. Ezt az orrcseppet csak 5-7 napig szabad folyamatosan használni, mert az ennél huzamosabb alkalmazás esetén az orrnyálkahártyát teljesen tönkreteheti.
Az egyik legsúlyosabb előforduló tünet az eszméletvesztés, vagy görcs. Ilyenkor nem szabad kétségbeesni, hanem amellett, hogy részletesen megfigyeljük, mennyi ideig tart a gyermek rosszulléte, rángatózik-e keze, lába, arca, ez csak az egyik oldalon észlelhető, vagy mindkét testfélre kiterjed, a beteget oldalra kell fordítani, hogy a nyálát ne nyelhesse félre. A félrenyelt váladéktól akár meg is fulladhat. Ha csak ájulásról van szó, akkor le kell fektetni, a lábát megemelni és a nyakát, arcát hideg vizes ruhával megtörölgetni.
Természetesen, ha ügyeletes orvos látta el a gyermeket, utána a házi gyermekorvoshoz is elvisszük a beteget kontrollra. Neki be kell számolni arról, hogy milyen gyógyszereket, injekciót kapott az ügyeletestől. Nem elég, ha azt tudjuk, hogy „valami fehér tablettát” kellett beadni a betegnek, jegyezzük fel a nevét és a dózisát is. Az is fontos információ, hogy ettől jobban lett-e a gyermek. Akár hetek múlva is megkérdezheti az orvos, hogy előzőleg milyen antibiotikumot szedett a beteg, mert sokszor ugyanazt az orvosságot adni nem jó, de ha van egy bevált szer, akkor az mégis előnyös lehet. Ezt mindenképpen az orvos döntse el!
A házipatikában tartott gyógyszereknél is tudni kell, hogy mit szedett lázcsillapításra, vagy fájdalom ellen a beteg gyermek. Ezeknél mindig meg kell nézni a lejárati időt. Amire allergiás a gyermek, azt az oltási könyvbe fel kell jegyezni, és minden gyógyszer felírásánál arról az orvost tájékoztatni kell. Egyes altatószerek szójafehérjéhez hasonló vegyületet is tartalmazhatnak, ezért műtét előtt azt se felejtsük el megemlíteni az orvosnak, ha a gyermek szója-allergiás.
Még hosszasan sorolhatnám, hogy a szülő mit tehet gyermekéért, ha az beteg. Külön fejezetet érdemel a krónikus beteg gyermek helyzete, illetve az is, ha valaki kórházba kerül. Az aggódás legtöbbször jogos, de kellő felkészültséggel a problémákon úrrá lehetünk. Evvel segítjük leginkább gyermekünket a gyors gyógyuláshoz.

Középfülgyulladás

A középfülgyulladás az egyik leggyakoribb gyermekkori fertőzés. 3 éves korára 10 gyerekből legalább 8 kap ennek gyanújával antibiotikumot! Vírus és baktérium is okozhat középfül gyulladást, antibiotikum kezelés csak a baktérium okozta, gennyes középfülgyulladás esetén szükséges. A korokozó megállapítása nem mindig egyszerű feladat, ezért előfordulhat. hogy az antibiotikum kezelés feleslegesen történik.
Annak oka, hogy a középfül gyulladása gyermekekben gyakori betegség, a gyermekek és a felnőttek közötti anatómiai különbséggel magyarázható. A középfület – a külső hallójárattól dobhártyával elválasztott, hallócsontokat tartalmazó üreget –egy járat, az Eustach-kürt köti össze a garattal. A járatnak folyadékelvezető, nyomáskiegyenlítő szerepe van. Gyermekkorban a járat szűk, vízszintes lefutású, könnyebben eldugul, mint a felnőttkorban mikorra lefutása meredekebbé, átmérője tágabbá válik. A középfül gyulladását az orrban, torokban élő baktériumok, vírusok okozzák. A megelőző tünet csaknem mindig a nátha, amit vírusfertőzés okoz. A nátha következtében az Eustach-kürt nyálkahártyája megduzzad, elzáródik, így a középfülben a folyadék megreked, benne a baktériumok elszaporodnak. A baktérium szaporodása a fehérvérsejtek gyülekezését, ezzel genny képződését indítja meg. A gennytől a dobhártya kidomborodik, gyulladt, fájdalmas lesz. Az orvos domborodó, fénytelen vagy sárgás, vérbő dobhártyát észlel a fültükri vizsgálattal. A folyamat lázzal jár, miközben a gyermek folyamatosan nyűgös, étvágytalan, ellentétben az egyszerűen náthás betegtől, aki az éjszakai órákat, vagy a lázas periódust leszámítva jó kedélyű, játékos.
A gennyes középfülgyulladás leggyakoribb oka a Streptococcus pneumoniae, Moraxella catarrhalis, Haemophilus influenzae non-b, Streptococcus pyogenes baktériumok. Ezen kórokozók legtöbbjének mikrobiológiai sajátossága miatt, MINDEN esetben az első választandó antibiotikum, az amoxicillin, melyet 10 napig szükséges alkalmazni! Sokan követik el azt a hibát, hogy „erősebb”, újabb antibiotikumot alkalmaznak abban a hitben, hogy így sikeresebb kezelést érnek el. Ez csak akkor indokolt, ha a gyermek a kezelésre nem reagál. Egy szezonban bekövetkezett az első, második, harmadik gennyes középfülgyulladást esetén tenyésztést kell végezni, a kitenyészett baktérium antibiotikum érzékenységének megállapítása után megfelelő kezelés, úgy nevezett célzott antibiotikum adható.
A nem megfelelően alkalmazott antibiotikum ártalmas! Ha feleslegesen alkalmazunk olyan szert, mely kiírtja a nem kórokozó mikróbákat, teret engedünk az ellenálló, rezisztens baktériumok elszaporodásának. Mivel a középfülgyulladásra alkalmaznak leggyakrabban antibiotikumot gyermekkorban a helytelen antibiotikum kezelés hatására kialakulhat az egész társadalmat veszélyeztető úgy nevezett otitis spirál:
1. A gyermekek felső légúti –nasofaringeális nyálkahártyájában antibiotikumra érzékeny baktériumok vannak.
2. Széleskörű antibiotikum alkalmazás hatására ezek jelentős része rezisztenssé válik.
3. A gyerekek baktérium flórája keveredik a felnőttekével.
4. A rezisztens baktériumok súlyosabb lefolyású, komplikált megebtegedést okoznak, kezelésükre szélesebb spektrumú antibiotikumot alkalmaznak, ami ismét növeli a baktériumok antibiotikum rezisztenciáját.
5. A gyerekek baktérium flórája keveredik a felnőttekével.
6. Így az egész populációban nő az antibiotikumokra rezisztens baktériumok előfordulása.
Az antibiotikus kezelés sikerét hamar ellenőrizhetjük. Ha jó a terápiás válasz, a beteg 2 nap alatt láztalanná válik, közérzete, étvágya javul. A kezelést 10 napig KELL folytatni annak érdekében, hogy a betegséget okozó kórokozó baktériumot végleg eltüntessük, nem csak a középfülből, hanem a garatból is. Abban az esetben, ha a kórokozónk ellenállt a kezelésnek, betegünk nem gyógyul, 2 nap után is lázas, fültükri képe változatlan, másik antibiotikumot kell választanunk, mert feltehetően amoxicillinre rezisztens baktériummal állunk szemben.
Az úgynevezett visszatérő gennyes középfülgyulladás esetén (legalább egy hónap tünetmentes időszak van a két epizód között) szintén az első választandó szer az amoxicillin, a dózisa megemelhető ezt a kezelőorvos állapítja meg. Akár 3-4 alkalommal egymás után is! Vannak helyzetek – súlyos lefolyású, súlyos általános tünetekkel, kifejezett szisztémás gyulladással járó fertőzések, vagy ha lehetetlen a szájon át kezelés hányás miatt-, amikor szükség lehet vénásan alkalmazott antibiotikum adására. Az ilyen állapot ritka, fizikális vizsgálat mellett ilyen esetben vérvétel és mikrobiológiai mintavétel is történik.
Nem szabad elfelejteni, hogy a középfülgyulladás kiinduló állapota a nátha, a nem szellőző Eustach-kürt! Kardinális kérdés, hogy az orr és a fülkürt átjárhatóságát biztosítsuk! Tanítsuk meg a gyermeket mielőbb orrot fújni, vagy alkalmazzunk orrszívást. Nem helyes az orrcseppek korlátlan használata! Egyszerű sóoldattal fellazított orrváladék kiszívása - akár naponta 4-5 alkalommal - csodákat tesz!
Idő előtt alkalmazott antibiotikum kezelés NEM akadályozza meg, hogy a náthát középfülgyulladás kövesse!!!!
Amint korábbiakban szóba került, a középfülgyulladást vírus is okozhatja. A dobüregben rekedt váladék baktériummal való felülfertőzése nem következik be minden esetben. Gyermekünk náthás, nyűgös, de láztalan állapotban, orrszívást követően étvágya, kedélye jó. Orvosi vizsgálat során látható a dobhártya duzzanata, mely mögött nincs genny, csak áttetsző folyadék. Gyakorta náthás kisdedeknél rendszeresen látható „megrekedt” folyadék a dobhártya mögött, ami nem jelenti a bakteriális fertőzést, antibiotikum adása szükségtelen! Nátha mellett gyakori a nyálkahártyák vérbősége, ami érintheti a dobhártyát is. Különösen vörössé válhat a dobhártya, síró, vizsgálat ellen küzdő gyermeknél, anélkül, hogy mögötte bárminemű folyadék, vagy genny felszaporodása látható lenne.
Ilyen esetben ajánlatos nyugodt gyermeknél megismételni a fülészeti vizsgálatot, hogy az aggódó szülő megnyugtatására a láthassuk fénylő, áttetsző dobhártyát, és megállapíthassuk az egyszerű nátha diagnózisát!
Szeretném felhívni a figyelmet egy vezető tünetre: a láz és nátha mellett szembetűnő, ha a gyermeknek FÁJDALMA van! A dobüreget feszítő genny gyulladás révén fájdalmat okoz. A nátha mellett felszaporodó folyadékgyülem átmeneti halláscsökkenéssel járhat, ami miatt gyermekünk nyugtalanabb, sírósabb a megszokottnál, DE vigasztalható!
A gennyes középfülgyulladás mellett igen kellemetlen fájdalommal jár a külső hallójárat gyulladása (otitis media externa) és a dobhártya hólyagcsás gyulladása (myringitis bullosa). Utóbbi kórképek kezelése NEM elsősorban antibiotikum adása!
Gyermekünk fájdalmának megítélése, viselkedés - változásának értékelése elsősorban a szülő feladata. A szülő beszámolójára támaszkodva végzi vizsgálatát az orvos!

Torokgyulladás

Torokfájást számos vírusfertőzés, de csak EGYETLEN baktérium, az A csoportú béta-hemolizáló streptococcus (Streptococcus pyogenes) okoz!
Mivel kizárólag a streptococcus torokgyulladás (streptococcus angina) igényel antibiotikum kezelést, az orvos feladata, hogy eldöntse, vírus okozta fertőzésről vagy streptococcus angináról van-e szó!!! Ez egy egyszerű gyógyszertárban kapható teszt segítségével eldönthető. Kisgyerekeknél (3 évnél fiatalabb) a bakteriális torokgyulladás gyakorlatilag nem fordul elő.
Megdöbbentő tudnivalók ezek, ha visszagondolunk, hány alkalommal kapunk, kérünk antibiotikum kezelést gyermekünk számára egyszerű torokfájás, most már tudjuk vírusos torokgyulladás miatt!
A Streptococcus pyogenes a garat hátsó falában szaporodik, fájdalmas gyulladást okoz. Az immunrendszer működése révén a mandulákon, garatfalon fehérvérsejtek gyűlnek össze, melyek a haragos vörös (skarlát vörös), helyenként bevérzett nyálkahártyán tüsző formájában (gombostűfejnyi sárgás csapok) mutatkoznak. A nyelés kifejezetten nehezített, a láz magas, a folyamatot a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri. Különösen gyermekeknél a streptococcus fertőzés hasi fájdalommal, fejfájással, hányással kezdődhet, mely akár a kiszáradásig fokozódhat. Ha a betegség apróelemű kiütéssel jár, skarlátról beszélünk.
Streptoccoccus fertőzés 3 éves kor alatt szinte SOHA nem fordul elő!
Torokgyulladás
A streptococcus torokgyulladás megállapítása csak a tünetek alapján sokszor nem könnyű feladat. Tudjuk már, hogy a légúti betegségek zömét vírusok okozzák, de a tünetek elkülönítése gyakorta nehéz, hiszen a vírusfertőzés is lázzal, fejfájással, toroklobbal, nyirokcsomó duzzanattal jár. A felesleges antibiotikum kezelés elkerülése érdekében, a nem egyértelmű helyzetben segíthet a streptococcus gyorsteszt elvégzése, melynek pozitivitása bizonyító erejű. Amennyiben a gyorsteszt nem egyértelmű vagy negatív, de az orvosi vizsgálat alapján továbbra is felmerül a baktériumfertőzés lehetősége, a mikrobiológiai mintavétel, a torokváladék tenyésztése végezhető el. A tenyésztés eredménye 48 óra múlva várható, mely késlekedés a beteg állapotát NEM veszélyezteti, de a felesleges antibiotikum kezelés elkerülhető.
Mikor kell kezelni a torokgyulladást antibiotikummal?
Kizárólag a S. pyogenes okoz bakteriális eredetű mandulagyulladást. Minden más esetben az antibiotikum kezelés felesleges, mert az a vírusokra nem hatásos!
A régi időkben ennek a baktériumnak gyakori, riasztó tulajdonsága volt egy különleges fehérje termelése, mely a betegség során szívbelhártya károsodáshoz, későbbiekben a reumás láz kialakulásához vezetett, gyakori volt ugyanezen okból a vesegyulladása is. Manapság a streptococcus - utóbetegségek igen ritkák. Ma azért kezeljük a tüszős mandulagyulladást és skarlátot, hogy a betegek hamarabb meggyógyuljanak, ne terjesszék a kórokozót társaikra és elkerüljük az utóbetegségek minimális esélyét is.
A tüszős mandulagyulladásban, skarlátban szenvedő betegek többsége, következmény nélkül antibiotikum kezelés nélkül is meggyógyulna! Fontos tudnivaló, hogy a S.pyogenes a penicillin felfedezése óta, azaz közel 50 éve megtartotta érzékenységét ezzel a gyógyszercsoporttal szemben.
Semmi NEM indokolja (kivéve a ritka gyógyszerallergiát) tehát, hogy más antibiotikumot válasszunk, mint a jól bevált penicillint!
A kezelést 10 napig kell folytatni, mert tapasztalat szerint ennyi idő alatt sikerül a baktérium reumás lázat okozó típusát kiírtani.
Ne tévesszük össze a középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, véráramfertőzés 5 éves koralatt leggyakoribb bakteriális kórokozóját a Streptococcus pneumoniae-t a Streptococcus pyogenes-el! Ők csak névrokonok és egyáltalán nem hasonlítanak egymásra, csak a vezetéknevük azonos!

Méhnyakrák

Mi a méhnyakrák?
A méhnyakrák jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám - találkozásából (átmeneti zóna) kiinduló, a szövetekbe behatoló (invazív) daganat.
A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki, évente mintegy félezer nő halálát okozza. A betegség - amely elsősorban a 35-45 éves korú nőket sújtja - általában észrevétlenül alakul ki, tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotában van.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A legújabb szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. Az onkogén HPV típusok által okozott fertőzések idővel spontán módon, észlelhető tünetek nélkül eltűnnek a szervezetből, esetenként tartóssá válnak és méhnyakrák kialakulását okozhatják. Az onkogén típusok közül Európában a HPV 16-os és 18-as törzsek együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelősek. Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus tartós jelenléte, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van, ami nagy szerencse, mert a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertőződik élete során: a teljes életidőre vetített kockázat meghaladja a 80 százalékot. A nemi szerveken megjelenő (genitális) HPV fertőzés nagyon gyakori mind a nők, mind a férfiak körében. Ezen fertőzések többsége átmeneti és idővel megszűnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. Az enyhe fokú elváltozások (pl. LSIL - a méhnyak HPV fertőzésének citológiai jele) körülbelül 91%-a eltűnik. Ezen enyhe fertőzések többsége általában spontán megszűnik 6-24 hónap alatt. Arra az orvostudomány sem képes azonban, hogy megmondja kinél fog megszűnni a fertőzés és kinél fog méhnyakrák kialakulni.
Tartós HPV fertőzés - a méhnyakrák kialakulásának oka
A tartós onkogén HPV fertőzés azokat az egyéneket fenyegeti, akik nem képesek megfelelő immunválasszal reagálni a fertőzésre. Bizonyos rizikótényezők fennállása esetén az onkogén HPV fertőzés méhnyakrák kialakulását okozhatja. A fertőzés tartóssá válása következtében a vírus bejuthat a gazdasejtbe. Még ezeknek a fertőzéseknek egy része is megszűnhet. Az onkogén HPV 16 fertőzés eltűnéséhez szükséges idő kb. 8-14 hónap közötti. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy átvészelt HPV fertőzés nem alakít ki elégséges immunválaszt a szervezetben egy újabb HPV fertőzés kivédéséhez, így a méhnyakrák kialakulásának veszélye a nőknél egész életükön át fennáll. Az ábra azt mutatja, hogy a nemi szerveken megjelenő szemölcsök (melyek főként az alacsony kockázatú 6,11-es vírusok okoznak) rendszerint nem okoznak méhnyakrákot. Az onkogén vírustörzs (főként a 16, 18, 45 és 31-es) következtében kialakuló kóros elváltozások azonban kis százalékban (10-30%) idővel még inkább tartós HPV fertőzéssé alakulnak át és ez a sejtek átalakulását, végül invazív méhnyakrákot okozhat.
A tartós onkogén HPV fertőzés (és ennek következtében a méhnyakrák) kialakulása szempontjából az egyik legfontosabb tényező az illető életkora és az első nemi kapcsolata ideje. A HPV fertőzés aránya a szexuális aktivitást megelőzően nagyon alacsony. A fiatal korban megkezdett nemi élet kockázata abból adódik, hogy az illető többször (több partnertől) kaphatja meg a HPV vírust, ami a tartós fertőzés kialakulásának kockázatát növeli.
A méhnyakrák tünetei
Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénk piros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond "húslészerű" is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése (hematometra), el is gennyedhet (piometra), és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés (dizpareunia), széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly (fisztula) kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet (hidronefrosz) gyülemlik fel (pionefrosz). A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza. A fentiek ismeretében a szűrés fontossága érthető, hiszen az idejében felismert kóros elváltozás életet menthet. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, tüneteket a még beavatkozható fázisokban nem okoz, ezért nem vesszük észre. Amikor a fenti jeleket észleljük már nagyon késő. Ne várjon eddig! Járjon méhnyak szűrésre!
A méhnyakrák stádiumai
A daganatképződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó elváltozás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg. Ezt 0 stádiumnak, rákmegelőző állapotnak szokták nevezni.
Enyhe fokú elváltozás: a daganat ráterjed a méhnyakcsatornára.
Közepes fokú elváltozás: a daganat átlépi a méhnyakcsatornát, átterjed a hüvelyre és a méh körüli szövetekre.
Súlyos fokú elváltozás: a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is beszűri (a méhnyak normális alakja is megváltozik).
Invazív méhnyakrák: a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.