Bárányhimlő

A bárányhimlő gyakorisága, terjedése, tünetei és a veszélyeztetettek
Sajnálatos tény, hogy bár a világban több, mint negyedszázada van lehetőség a bárányhimlő megelőzésére védőoltással -az oltás 1998 óta elérhető hazánkban is-, Magyarországon mégis ez a leggyakoribb elkerülhető fertőző betegség.
A gyermekkorban általában enyhe lefolyású, jellegzetes, hólyagos kiütéssel járó, lázas megbetegedést - csakúgy, mint az övsömört - a varicella zoster nevű vírus okozza. A bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség, minden tizedik , korábban teljesen egészséges fertőzöttet súlyos szövődményekkel is kezelni kell. Az emberek 85-90%-a még gyerekkorban átesik a fertőzésen, idősebb korban 10-20 %-nál kialakul az övsömör. Felnőttkorban a bárányhimlő lefolyása súlyosabb, különösen veszélyes a terhesség alatt elkapott fertőzés.
A bárányhimlő nagyon ragályos fertőző betegség
A betegség rendkívül ragályos, a fertőzött környezetében szinte mindenki elkapja: cseppfertőzéssel terjed, és használati tárgyak is közvetíthetik. A lappangási idő - körülbelül 14-21 nap - után jelentkeznek az első kiütések. A beteg azonban már 1-2 nappal a jellegzetes kiütések megjelenése előtt is fertőz. Ha valaki elkapta a betegséget, általában két hétig, a lappangási idő alatt nem panaszkodik, ekkor a vírusok szaporodnak a szervezetében. Bárányhimlő járványok kialakulása leginkább a téli és tavaszi hónapokra jellemző. A betegség lefolyási ideje 1-2 hét.
A bárányhimlő tünetei
Az egész testet beborító, viszkető pöttyök mellett gyakori a nem túl magas láz (37,5-38,5 °C), a gyengeség, étvágytalanság és hasfájás. A bárányhimlős gyermekek a viszketős hólyagok miatt igen nyűgössé, nehezen kezelhetővé válnak, a szájnyálkahárytán jelentkező kiütés a folyadék és táplálék bevitelt is nehezíti. Gyakori tapasztalat az is, hogy családon belül a másodikként megbetegedő gyermeken lényegesen több hólyag jelentkezik, a harmadiknak pedig már a bőre is alig kivehető a sok hólyag miatt.
A kiütések jellegzetesek. Először színes gombostűfejnyi foltok (makulák), majd göbcsék (papulák) észlehetők, amelyeken többnyire egy napon belül megjelennek a harmatcseppre emlékeztető hólyagok (vezikulák). A hólyagok testszerte mindenütt, a hajas fejbőrön, a törzsön, a tenyéren, a talpon, sőt, még a nyálkahártyákon, például a szájban is megjelenhetnek. A szerencsések átvészelik pár tucat hólyaggal, de 4-500 bőrjelenség sem ritka. A vezikulák belsejében lévő folyadék két-három napon belül zavarossá majd , gennyessé válik (pusztula), közepe behúzódik, utána pörkké szárad. A gyógyulást kimondani a pörkök leválása után lehet, de maguk a pörkök már élő kórokozót nem tartalmaznak.
Előre nem kiszámítható, hogy kinek lesz súlyos lefolyású bárányhimlője
Bár a bárányhimlő gyerekkorban többnyire komplikációk nélkül átvészelhető és enyhe lefolyású, előre nem kiszámítható, hogy melyik egészséges embernek lesznek szövődményei. A bárányhimlőre igazán hatékony gyógyszer nincs (vírusellenes készítmény indokolt esetben adható), a betegnek meg kell várnia, míg az immunrendszere megküzd a betegséggel. Serdülőkortól kezdve súlyosabb lehet a betegség, valamint szövődményei is gyakrabban fordulnak elő. A varicella vírussal szemben fokozott veszélynek vannak kitéve a várandós édesanyák és az újszülötteik, az immunhiányos emberek, a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok és az egészségügyben dolgozók.
A bárányhimlő és az övsömör kapcsolata
A bárányhimlő átvészelése életre szóló védettséggel jár a bárányhimlővel szemben. A bárányhimlőn átesettek szervezetében még hosszú évekig lappang a vírus a gerincoszlop melletti idegdúcokban, és az immunitás gyengülésével - főleg idősebb korban, de fiatalabbakban is különösen daganatos megbetegedés, AIDS, kemoterápia esetén - övsömör formájában jelentkezik.Forrás:gyermekbetegsegek.hu