Torokgyulladás

Torokfájást számos vírusfertőzés, de csak EGYETLEN baktérium, az A csoportú béta-hemolizáló streptococcus (Streptococcus pyogenes) okoz!
Mivel kizárólag a streptococcus torokgyulladás (streptococcus angina) igényel antibiotikum kezelést, az orvos feladata, hogy eldöntse, vírus okozta fertőzésről vagy streptococcus angináról van-e szó!!! Ez egy egyszerű gyógyszertárban kapható teszt segítségével eldönthető. Kisgyerekeknél (3 évnél fiatalabb) a bakteriális torokgyulladás gyakorlatilag nem fordul elő.
Megdöbbentő tudnivalók ezek, ha visszagondolunk, hány alkalommal kapunk, kérünk antibiotikum kezelést gyermekünk számára egyszerű torokfájás, most már tudjuk vírusos torokgyulladás miatt!
A Streptococcus pyogenes a garat hátsó falában szaporodik, fájdalmas gyulladást okoz. Az immunrendszer működése révén a mandulákon, garatfalon fehérvérsejtek gyűlnek össze, melyek a haragos vörös (skarlát vörös), helyenként bevérzett nyálkahártyán tüsző formájában (gombostűfejnyi sárgás csapok) mutatkoznak. A nyelés kifejezetten nehezített, a láz magas, a folyamatot a nyaki nyirokcsomók duzzanata kíséri. Különösen gyermekeknél a streptococcus fertőzés hasi fájdalommal, fejfájással, hányással kezdődhet, mely akár a kiszáradásig fokozódhat. Ha a betegség apróelemű kiütéssel jár, skarlátról beszélünk.
Streptoccoccus fertőzés 3 éves kor alatt szinte SOHA nem fordul elő!
Torokgyulladás
A streptococcus torokgyulladás megállapítása csak a tünetek alapján sokszor nem könnyű feladat. Tudjuk már, hogy a légúti betegségek zömét vírusok okozzák, de a tünetek elkülönítése gyakorta nehéz, hiszen a vírusfertőzés is lázzal, fejfájással, toroklobbal, nyirokcsomó duzzanattal jár. A felesleges antibiotikum kezelés elkerülése érdekében, a nem egyértelmű helyzetben segíthet a streptococcus gyorsteszt elvégzése, melynek pozitivitása bizonyító erejű. Amennyiben a gyorsteszt nem egyértelmű vagy negatív, de az orvosi vizsgálat alapján továbbra is felmerül a baktériumfertőzés lehetősége, a mikrobiológiai mintavétel, a torokváladék tenyésztése végezhető el. A tenyésztés eredménye 48 óra múlva várható, mely késlekedés a beteg állapotát NEM veszélyezteti, de a felesleges antibiotikum kezelés elkerülhető.
Mikor kell kezelni a torokgyulladást antibiotikummal?
Kizárólag a S. pyogenes okoz bakteriális eredetű mandulagyulladást. Minden más esetben az antibiotikum kezelés felesleges, mert az a vírusokra nem hatásos!
A régi időkben ennek a baktériumnak gyakori, riasztó tulajdonsága volt egy különleges fehérje termelése, mely a betegség során szívbelhártya károsodáshoz, későbbiekben a reumás láz kialakulásához vezetett, gyakori volt ugyanezen okból a vesegyulladása is. Manapság a streptococcus - utóbetegségek igen ritkák. Ma azért kezeljük a tüszős mandulagyulladást és skarlátot, hogy a betegek hamarabb meggyógyuljanak, ne terjesszék a kórokozót társaikra és elkerüljük az utóbetegségek minimális esélyét is.
A tüszős mandulagyulladásban, skarlátban szenvedő betegek többsége, következmény nélkül antibiotikum kezelés nélkül is meggyógyulna! Fontos tudnivaló, hogy a S.pyogenes a penicillin felfedezése óta, azaz közel 50 éve megtartotta érzékenységét ezzel a gyógyszercsoporttal szemben.
Semmi NEM indokolja (kivéve a ritka gyógyszerallergiát) tehát, hogy más antibiotikumot válasszunk, mint a jól bevált penicillint!
A kezelést 10 napig kell folytatni, mert tapasztalat szerint ennyi idő alatt sikerül a baktérium reumás lázat okozó típusát kiírtani.
Ne tévesszük össze a középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás, véráramfertőzés 5 éves koralatt leggyakoribb bakteriális kórokozóját a Streptococcus pneumoniae-t a Streptococcus pyogenes-el! Ők csak névrokonok és egyáltalán nem hasonlítanak egymásra, csak a vezetéknevük azonos!